- Nézz rám! Egy elveszett lélek
Már régóta csak emléked szorításában élek
Fojtogató érzés akárcsak rádgondolnom
S ha eszembe jutsz szüntelen levegőért kapkodom.
Hisz a mai napig eszembe jutnak a szavaid
Amikor azt mondtad értem képes lennél bármit megtenni
Hogy szeretsz és ilyet soha nem éreztél még
De egy se volt igaz, mind hamis remény.
Vajon megbántad amit tettél velem?
Eszedbejutok néha?
Visszahallgatod a hangüzenetet
Amiben neked még utoljára sírtam?
Sírtam, hogy miért nem vagyok elég
S, hogy nem értem miért kellett ezt tenned
Mert én kezedbe adtam a szívem
S te lazán összetörted.
Egyik napról a másikra
Megszűntem számodra létezni
De én téged valamiért
Még mindig nem tudlak feledni.
(a képet a mesterséges intelligencia generálta a versemhez)
Author: Berecz Klaudia
Berecz Klaudia vagyok, 2007. április 26-án születtem Budapesten és jelenleg is a fővárosban élek. Jelenleg színművészeti szakgimnáziumban tanulok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Irodalmi Rádió tagja lehetek, köszönöm! Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Egyfajta menekülés is számomra ahol kiadhatom magamból az örömöt és a bánatot is egyaránt. "Akkor tudok igazán önmagammal lenni, amikor írok. Ez egyfajta utazás a bennem lakó lélek megismerésére, mert minden történetemben picit benne vagyok én is." ~Nina Collins~
Egy válasz
„Hogy szeretsz és ilyet soha nem éreztél még
De egy se volt igaz, mind hamis remény.”
Ezt könnyű elhazudni.
„Egyik napról a másikra
Megszűntem számodra létezni
De én téged valamiért
Még mindig nem tudlak feledni.”
Mi nők több érzést viszünk egy kapcsolatba, mint általában a férfiak.
Tetszéssel: Rita