Hol szabadság van, ott boldogság van.
Nem kell félni, rettegni a mától,
Hogy hatalom, pénz, számitás elnyom.
S nem segíthetsz magadon vagy máson…
Hol szabadság van, hallják a hangod.
Akkor is, ha másnak az ellentmond.
Megküzdhetsz érte, mi szerinted jogos.
Még a pénz sem hallgattathat el ott..
Hol szabadság van, mindenki számit.
És nem csak az, hogy zsebed mennyit nyom,
Ki rokon, s ki kivel haverkodik.
Ami számit,csak az őnnőn lábnyom.
Szabadságban virágzik a lélek.
Igazság van, demokrácia, jog.
Jussunk annyi, mi jogosan megillet.
S nem forgatjuk ki népünk vagyonából.
A „jó” ember bölcsen uralkodik.
Mi nem inge, sem veszi félvállról.
Kepes emberként együttérezni.
Nem szól minden csak a saját javáról.
S nem kell folyton hátralesni-szabadságban-
Tetteddel nem épp sírod ásod-e?
Szabadság ! Óh, lenne bár hazámban…
Hogy szárnyalhatna drága népem!
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...