Csillagnézőben

Menjünk hát, induljunk!

Válasszunk magunknak csillagot!

Mikor a szelíd hold ezüstös fényét szórja ránk bársonyos takarónak.

Ketten csak ballagunk, kezed a kezemben.

Hallgatjuk, hogy dübörög a csend fülünkben.

A simogató lágy estét mindketten élvezzük önfeledten,

melyet csupán szívünk dobbanása zavar kissé meg.

Oly könnyűek vagyunk!

Talán nem is vagyunk, csak álmodunk?

Elrugaszkodva a földről csak bámulunk,

hogy jé? Már repülünk, repülünk?

Tarajos felhők szélébe kapaszkodunk,

és hosszasan nevetünk.

Földet érve, öreg fák oltalmat adó lombja alatt

heverünk,

Hol hirtelen egycsapásra mindent feledünk:

régi fájó bánatunk,

sok színes álmunk,

 hogy

Új eljövendő fényes csillagokra várjunk.

Majd ha újfent felnézünk az égre,

az új csillagokat nézve,

a kápráztató fényben

elbűvölten csak állunk,

ámulunk, és bámulunk.

Izsó Antal
Author: Izsó Antal

Mondhatnád túl késő. Meglehet, felelném, de talán mégsem késtem le mindenről. Igaz nem tartozom azon szerencsések közé, akiket a múzsa már ifjúkorban megérintett. Maradt tán mégis egy reménysugár számomra is. Életem folytonos keresésből állt eddig, de keveset találtam. Az út végén, nyugdíjasként a pihenés várna rám, ehelyett most próbálom lázas igyekezettel behozni mindazt, amit elmulasztottam. Egy belső erő írásra késztet. Sötét szobámban ülve, magányosan töltött csöndes éjszakai órák alatt, olvasólámpám sugara fényében újabb és újabb történetek születnek… Izsó Antal.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Majd ha újfent felnézünk az égre,
    az új csillagokat nézve,
    a kápráztató fényben
    elbűvölten csak állunk,
    ámulunk, és bámulunk.”

    Tetszéssel és szeretettel olvastam életigénylő, szép sorait!

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csintalan manó

Beck Brigitta: A csintalan manó   Játék-földön hull a hó, Minden fényes, csillogó. Ezer színes szép csomagra Masnit köt egy kismanó.   A Télapó is

Teljes bejegyzés »
Prózák
Labádi Hanna

Minden alkalommal, ahogy lehunyom a szemem

(Az utolsó szó jogán kiegészítő története)                       Van egy hang, egy illat, egy emlék, ami hozzá köthető. Ahhoz az emberhez, akit nem tudok elfeledni, bármennyi

Teljes bejegyzés »

Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »