Halászné Magyar Márta
Mai tánctalanságom margójára
Jó lenne, ahogy akarok, úgy élni,
járóképtelennek nem lenni soha,
de kívánságomat sorsom nem kérdi,
nem tudni, amit kapok, mi az oka.
Sors, ha úgy akarta, megtehette,
ha ajtón mentem, kilökött ablakon,
és ha táncoltam volna repesve,
átgörgetett szúrós, tüskés ágakon.
Tánc közben járnék a fellegekben,
libbennék lépésekben, mint száll a sas,
pillanat olyankor szinte időtlen,
de most csak siratom ezen vágyakat.
Mit hoz a jövő, most azon filózom,
remélem, ad még táncot a sorsom.
2025.05.10.
(Sorok végére megadott szavakkal, kötött forma és szótagszám, téma szabadon választható.)
Author: Halászné Magyar Márta
Bemutatkozás helyett Csak egy lélek vagyok egy testben, mindig a szépet és a jót kerestem, nehézségekkel teli utamon sokszor elestem, szeretetet adni sohasem feledtem.
Egy válasz
Jól sikerült verset olvashattam. Szeretten én is ezeket a kíhívásokat, amikor vagy az adott szavakat kellett felhasználni, vagy a versformát határozták meg, esetleg a témát.
Szeretettel: Rita