Aranysárga, zöld, aranysárga…
Aranysárga búzatáblák váltják egymást,
karcsú szálaik közt
halkan susog a szél,
meleg, bódult csend ül
a bokrok szoknyája mögött,
s a bodzalevél
kedves álmokat mesél:
Hogy itt van a nyár,
a mindig-újra-várt herceg,
a kalászérlelő;
s hogy itt van
az új erőt adó eső után
a szárító, meleg napsugár.
A halk szellő lágyan simogatja
az átázott, barna rögöt,
pitypalaty hangzik a réten,
s fecske csicserg a fák fölött.
Fehér, pehelykönnyű hajók
úsznak az égen,
kék boltozat alatt,
csendesen, halkan locsog a Duna,
este valahol távoli, ismeretlen hang kél:
maga a táj dalol –
csendesen, békén ünnepli a nyarat.
Author: Arcson Rafael
Kedves olvasó! Már régóta írok, úgy negyven-pár éve. Én is, mint oly sokan, kamaszkoromban kezdtem az írás művelését. Természetesen akkoriban, mint minden kamasznál, elsősorban a versek (főleg szerelmes versek) álltak előtérben. Írtam azonban novellákat is, sokfelé ágazó tematikával, hiszen magam is lelkes olvasó voltam, mégpedig „mindenevő”. Később a színészet felé fordult a pályám, s így különféle színpadi szövegeket is irogattam, eleinte csak a fióknak, később már célzottan színpadra is. Ezek közül több munka színpadra is került. Délvidéki lévén (Vajdaság a Délvidéknek csak szerbiai része, de ide tartozik még Horvát-Baranya és Szlavónia Horvátországban, valamint a Muraköz Szlovéniában), s annak köszönhetően, hogy kiváló irodalom-tanáraim voltak a gimnáziumban, egyre többet írtam mindkét nyelven, értsd: magyarul és szerbhorvátul. Amióta Jugoszlávia szétesett, írásaim három nyelven születnek meg: magyarul, szerbül és horvátul. Műfajként, legalábbis azt hiszem, mindenbe belekóstoltam, az egy pornográf-irodalmat kivéve. Úgy vélem, hogy ez a „műfaj” nem való irodalmi munkához. Tehát írok mindenfélét, reális, mindennapi dolgokról, lírai hangvételű munkákat, humorosat, színjátékot, tudományos-fantasztikus novellát, stb., stb. Különben, mindenki, aki érdeklődik és beleolvas az írásaimba, amúgy is megtapasztalja. Szeretettel üdvözlök hát mindenkit, aki ide látogat egy kis olvasnivalóért. Szívből kívánok kellemes, felüdítő olvasást.
3 Responses
itt van a nyár,
a mindig-újra-várt herceg,
‘a kalászérlelő;”
Kellemes, szép sorok a nyár dicséretéről.
Szeretettel: Rita
Köszönöm szépen!
Egy nagyon régi versem, de a hangulata pont ez. Utaztam, talán Újvidék felé, ha nem csal az emlékezetem, s a tájat nézve jöttek a verssorok.
Szeretettel,
Rafael
Ráadásul aktuális is, hiszen rövidesen beköszönt a nyár.
Szeretettel: Rita