Haltam érted,
ezerszer és százszor,
porrá zúztad lelkem,
de erőt nyerek a magányból.
Zokogva lehel,
véres szagú sóhajt,
álmomban az emlék.
Mint virágot, rólad szakajt,
hullatja könnyeit.
Levelek és szirmok,
elhaló emlékek.
Author: Vallyon Miklós
1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.
