Péntek este
Írta: Egyed-Husti Boglárka
I.
Azt hittem rosszul láttom, ki írt rám Messengeren. Szó szerint nem akartam elhinni. Aztán megnyitottam egy hangüzenet is volt mellé, illetve egy szerelmi vers idézet. Bevallotta, hogy szeret. Olyan rég óta vártam erre a vallomásra. Tudtam, hogy tetszem neki. Láttam a szemében a csillogást, mikor már majdnem megcsókoltuk egymást a Parkban. Még mondtam is neki: belém fogsz szeretni.
Belém szeretet. Ő volt a nagy ő az életembe és most itt van ez az üzenet. Péntek este a telefonomba.
Azt hiszem ma ünnepelni fogok. Kiabálni, hogy mindenki megtudja. Szerelmes vagyok.
II.
A szobába érve némaság fogad, nincsenek itt cuccai. Valóban összepakolt és csak a kulcsot hagyta itt. Azt hittem csak viccel. Hiszen már párszor összepakolt már, de mindig vissza jött. Hiányoztam neki és ő is hiányzott nekem. Működött köztünk a kémia. Szeretkeztünk már a lakás összes pontjában. Élveztem, ahogy le…és ő is élvezte, ahogy benne mozgok. Imádtam, mikor erotikusan táncolt lejtett előttem. Gyere vissza bébi, bárhol is vagy. Képes vagyok bármit megtenni írtam neki és azt hazudtam, hogy még mindig szerettem. Péntek este volt, sokan készülődtek az esti bulihoz én csak vele akartam lenni vagyis benne akartam lenni. Már nem szerettem, de elszakadni sem tudtam tőle.
Írtam neki Messengeren, remélem visszajön.
III.
Nem megyek vissza. Nem akarok újabb hazugságot. Elég volt. Bárcsak mindenki megtudná mekkora egy szar alak vagy, de van gerincem, tőlem nem fogják megtudni. néz tükörbe-ezeket írtam neki vissza és eltettem a telefont. Örökre ki akartam törölni az emlékét is, felejteni akartam a péntek estéket.
„Megjelent a könyved”?-írtad és nem is tudtam hirtelen honnan tudsz a könyv létezéséről.
„Igen? Miért”? -kérdeztem vissza.
Aztán leírta, hogy mennyire büszke volt, amikor megtudta, hogy kiadták és, hogy csak gratulálni szeretne. Megkérdezte, hogy vagyok. Éreztem, hogy vékony jégen táncolok. Még mindig szeretem, hiányzott. Ő is tudta ezt. A könyv csak mellékes volt.
Sose olvastam el a novelláidat. Nem érdekeltek. Nem értek hozzá. A saját érzéseimmel sem vagyok sokszor tisztában, nemhogy a romantikus, nyálas szerelmi történeteidre. Aztán a barátaim írtak, hogy kicsit másról van. Megvették a könyvedet és elolvasták azt. Volt, aki azt mondta, hogy több novellád is hozzám, vagyis nekem írtad. Igaz lehet vajon?
Ülök a gépem előtt, péntek este van. Már nem vagyok kíváncsi a hazugságaidra, felejteni akarok. Leülök és elkezdek írni. 3 óra múlva felállok és becsukom a gépet. A 3 óra alatt olyan utazásra indulok a lelkem rejtett zugaimban, amire még én se voltam felkészülve. Olyan volt, mikor kinyitsz egy rekeszt és régi iratok kerülnek elő. És csak jöttek és jöttek a vallomások ki magamból. A hazugság helyett világosság lett hirtelen a péntek estéből pedig szombat reggel.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.
