Félelmek és köszönet

Félelmek és köszönet

A levegő önmagától fuldoklik
A napból mintha
kártékony tűzcsóvák fakadnának
A Hold körül szellemek hordája nyüzsögne:
háborúk, háborúk , elérkezett a világ vége?
Az Úr megelégelte az ember háborús tetteit ,
a sátán munkálkodásának átkos üzelmeit?
Félő, hogy cserben hagyhatja szeretteit,
De bízzál Krisztus ígéretében
a végső órában magához öleli gyermekeit
De féltem családom, gyermekeim
kikre építettem megálmodott terveim
Hazánkban is néhány agyafurt démon
közénk furakodva agymosásba kezdett,
ám azt kapja majd ,amit megérdemelt
Addig agyafúrt mimikrit gyakorol
míg egy új szél tisztára nem söpri
a lelkek beszemetelt útjait ,
hogy megvalósíthassuk maradék vágyaink
Mert idáig még sértetlenül eljutottunk,
hálaadásra kulcsoljuk mindkét kezünk,
Úr Napján ezzel az imával reménykedjünk

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „Mert idáig még sértetlenül eljutottunk,
    hálaadásra kulcsoljuk mindkét kezünk,
    Úr Napján ezzel az imával reménykedjünk”

    Igen, nekünk van miért hálásnak lennünk.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Statiszta

Nem vártam csodát. Nem vártam világot rengető vallomást, s nem vártam, hogy az első szóra a nyakamba borulj. Nem vártam könnyes szemű, remegő pillákat. De

Teljes bejegyzés »

Álmok közt az éj

Alszik már az éj, s alszik vele a szerelem. Alszik most a vágy, én is alszok, mert nem vagy itt velem. Közénk áll az álom,

Teljes bejegyzés »

Játék

S lassan eltelnek az évek, egy játék véget ér, nincs már több lépés, s nincs többé újra kezdés. Nem keresed már a hibákat, és nem

Teljes bejegyzés »

Mozdulat

Már rég nem vagyok önmagam. Két dologra vágyom csupán. Egy kis nyugalomra, s rád, hogy át karolj. Vágyom a csendet. Azt a beszédes csendet, mit

Teljes bejegyzés »

Nyári pipacsok

Elhulltak a nyári pipacsok, szirmaikat szerte fújta a szél, rongyos kopott kis szerelem, felszáradt könnyek közt henyél. Szebb időkre emlékezve, hol kéz a kézben jár,

Teljes bejegyzés »

Tikkad

Bátorodik már a nap, s tüzes izzással önti el a tájat. A hajnali pára cseppek, már a múlté. Mintha teremtve soha nem is lettek, volna.

Teljes bejegyzés »