Internet

Az utóbbi időben néhány versem is felteszem az internetre. Időnként olyanok írnak rám, akiket soha se láttam, de még csak nem is hallottam róluk. Szerelmet vallanak, mert mi tagadás ellenállhatatlanul kedves a mosolyom.
Unokáim képben vannak és már a múltkori hódolom esetén is felhívták a figyelmem, hogy bármennyire is aranyos nagyi vagyok, ezek az úriemberek szélhámosok és az idős hölgyek pénzére utaznak, ráadásul úgy, hogy nem is a saját fotójuk töltik fel, hanem többnyire azt a látszatot keltik, mint ha gazdag külföldiek lennének és ha már az áldozat bizalmába férkőztek, akkor állnak elő valami sztorival, hogy miért nem jutnak a pénzükhöz és ki tudom-e segíteni őket.
Igazán nem tudom, hogy ki és miért nézhet engem, akár pénzeszsáknak, akár egy szenilis vénasszonynak, de ha akarnék se tudnék pénzt utalni. Nekem valóban csak a „kedves mosolyom, a szimpatikus kinézetem, és a remek, figyelemre méltó verseim vannak”. Netán azok se?
Bizonyítandó népszerűségem, idézem az egyik hódolom versemhez írt hozzászólását:
“Karan Rajak
Szia, drágám, hogy vagy? Remélem, minden rendben van veled, éppen böngésztem, amikor megérkeztem. Itt az arckönyvben, és azt hiszem, szabad vagy … szóval nagyon szeretném, ha beszélgetnénk, hogy jobban megismerhessük magunkat. Remélem hamarosan hallok felőled”
Nos, a kedves, engem drágámnak szólító úrról mindössze annyi tudható meg, mármint, ha ez is igaz, hogy Austinban (Egyesült Államok) él, özvegy és az öltözete alapján orvos. Se cikk, se családtagok, se ismerősök, se bejegyzések, semmi más nincs feltéve róla.
Miután már többen is figyelmeztettek rá, hogy ne vegyen komolyan a dolgot, úgy döntöttem, hogy komolyan veszem. Megírom a hódolómnak, hogy én is szívesen megismerkednék vele. Gondolom, hogy nem okoz számára problémát az oda-,visszautam finanszírozása és a szállásomról, ellátásomról való gondoskodás sem, ám, ha úgy látja jónak, ő is jöhet, és megszállhat mondjuk a Budapesten levő Hiltonban. Ha oda meghív egy vacsorára, akkor azt kedvező alkalomnak tartom az ismerkedésre.
Igaz, nem tudom, hogy mit fogok felvenni, de ez legyen a legkisebb gondom. Ha jön, megoldom.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Életed

Ragaszkodsz, mert kényelmes. Újra vágysz, mert érdekes. Azt mondod, hogy jó ez így! Azt mondod, hogy nem kell ez! Képzeletben színezed. Valóságban elveted. Nem a

Teljes bejegyzés »

Tíz évem

Tíz évem   Költői éveim… Hogy hogy kezdődött egy versem tavalyelőtt? Melyet így írtam meg, Egy késő nyári délelőtt.   Összefoglaltam akkor, Hol is állok

Teljes bejegyzés »

Tudod?

Tudod, mi a magány? Mikor már csak emlékeid víziós kivetülése marad a szobád falán… Mikor csak áll a telefon a kezedben, de nincs, kit tárcsázzál…

Teljes bejegyzés »

Csak

Csak olyanért aggódunk, akit szeretünk… akiről gondoskodni akar a szívünk! Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat

Teljes bejegyzés »

A múzsák társai

   A múzsák társai   A tinta feketén karcolja fel a halhatatlant.   Rím dobban száz versben, és táncot lejt egy gyönyörű könyv.   Száz

Teljes bejegyzés »

Bocsáss meg, kedves…

Bocsáss meg, kedves…   Bocsáss meg, kedves, hogy eltéved olykor lelkem, mint őszi szél a ködbe vesző rengetegben. Van, hogy távoli fények halkan hívogatnak, s

Teljes bejegyzés »