Szia,
Ha hátam mögött lennél, se kérdezném ki az.
Egyből tudnám, hogy te vagy,
S játékosan mondanám, hogy szevasz.
Megfordulnék és mosolyogva ölelnélek,
Pimaszul azt mondanád: ,,Jöhet még egy.”
És neked kérdés nélkül adnék még egyet.
Az elsőnél még én kértelek,
De most a csenddel kell beérnem.
Újra találkoztunk majd’ három hónap után,
És nem éreztem azt, hogy kéne a futás.
Melletted lelkem békére lel,
Velem megleled, mit régóta keresel?
Nem tudom mit szán nekünk a sors,
És ezt nem akarom kideríteni most.
Csak élvezném a társaságod,
Akár a távolból,
Időt adva az időnek,
Kiderítve, nekünk mi jöhet.
2025.10.26.
Author: Szebeni Zsófia
,,Szívem cafatjait szedegetem egyik kezemmel a földről, a másikban egy tollat és papírt tartok.” Remélem azokhoz fognak eljutni őszinte műveim, akinek szükségük lesz majd rájuk és segíthet rajtuk. Szebeni Zsófia Erzsébet, 2006. január 15.