Perpetuum mobile

Sötét az éj, a nap nélkül fázom,
suhan képzeletem egy holdsugáron,
Képeket idéz, mikor megpihen,
csillagok alatt hajózok, a semmiben.

Folyton bolyongok, mert hozzád vágyom,
de elérni téged lehetetlen, csak álom.
Sehol sem vagyok és mégis vándorlok,
mindig máshova, majd onnan is távozok.

Csakis előre, de lassan haladok,
mint ahogy a víz kövenként tör partot,
Kitartóan megyek, a jövőmtől fázva,
s mellettem didereg múltamnak az árnya.

Nincs megállás, mindig eveznem kell,
egyedül vagyok, én és a tenger.
Lelkem sebes, göröngyös az életem,
partot nem látok, körben a végtelen.

De majd a nap minden könnyet felszárít,
ha az úton ott leszel te, ki megállít,
Akkor a szerelem engem is felhevít,
és a boldogságba zuhanhatok megint.

(Budapest, 2025. december 17.)

Sütő Ágnes
Author: Sütő Ágnes

Budapesten születtem, jelenleg is itt élek. Egész életemben a kultúra ölelésében éltem, gyerekkorban a sok regény bűvöletében, később pedig azért, mert munkahelyem közel 40 évig az Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) volt, ahol 10 évig irodalmi jogdíjat fizettem ki íróknak, költőknek, 30 évig pedig zenei jogdíjak felosztását végeztem. Verseket barátok biztatására 2024. év szilveszterén kezdtem el írni, ezt megelőzően néhány, fióknak írt mesén, karácsonyi versen kívül semmit nem írtam. Verseimből idén (2025-ben) néhány megjelent antológiákban, első verseskötetem 2026 év elején fog megjelenni, de már a második kötethez is vannak verseim. Az elmúlt 10 hónapban közel 250 verset írtam. A versek számomra a szellemi aktivitást jelentik, olvasni is szeretem mások verseit, a sajátomban pedig leírhatom az érzéseimet, véleményemet. Nem utolsósorban kapcsolatot biztosítanak hasonló érdeklődésű emberekkel. Igyekszem a versekkel kapcsolatos tudást is pótolni, ehhez különböző forrásokból szedem fel az ismereteket, továbbá egyes kortárs költők weboldalát, illetve facebook oldalát is követem.

1
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „De majd a nap minden könnyet felszárít,
    ha az úton ott leszel te, ki megállít,
    Akkor a szerelem engem is felhevít,
    és a boldogságba zuhanhatok megint.”

    Így legyen!

    Szeretettel: Rita

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szándékos?

Jó szándék helyébe várhatsz-e jót, vagy legalább egy reakciót? Csend. Az vajon válasz? Magadban mélyen kiabálhatsz… Már látod, ahogy a kívánságok tengerén evezve messze néz

Teljes bejegyzés »

Az ezüstfenyő toboza A völgyben már megült a hajnali pára, sűrűn és fehéren, mint a frissen fejt tej. A hegyek lábánál fekvő kis faluban ilyenkor

Teljes bejegyzés »

Március óta 

Mikor is írtam rólad, neked utoljára? Talán március közepén mérgemben, Hogy kezdtél elmenni rossz irányba S hogyan süllyedsz el a mélyben.   Azóta is beszélnünk

Teljes bejegyzés »

Ébredezés

Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat újságíróként, főszerkesztő-helyettesként, korrektorként, kommunikációs és PR- marketing asszisztensként kezdtem. A

Teljes bejegyzés »

Levegőt!

  Minden jó lesz, magamban ezt hajtogattam. Aztán már levegőt sem kaptam, annyira megfelelni akartam…. Alárendeltem sok mindennek magam. Pedig… nem tudhatod a sors mit

Teljes bejegyzés »

Káprázat

Fantáziám képének műalkotása, Egy ember, kinek megvakít hibátlansága. Fényévnyi távolság van kábulatom és közted, Mindent, mi bennem nincs, te magadba fűzted.   Gondjaim hadát így

Teljes bejegyzés »