Itt maradok hát…
Fogságba ejtett
két karod erővel,
s fénnyel mosolyod…
Tekinteted csalogat,
mint bőségkehely.
Varázsod titkát
többé nem rejted
tőlem keszkenővel,
hisz te sem tudod
örömízű csókomat
már feledni el.
Váljon mivélünk
együtt valóra
bármilyen új jövő,
áldásom lehet;
ha melletted élhetem,
én bizakodom.
Mit ma ígérünk,
az lész adója
minden gyümölcsöző
percemnek veled,
mostantól már végtelen,
közös utakon.
Vágyom örömét
élményeinknek,
együtt ébredésnek,
fényes álmoknak;
hiszem, hogy a közös lét
minket inspirál.
Érzelmek ködét
élve bilincsnek
nincs helye kérdésnek,
mert lábnyomodnak
is megóvom a gödrét…
nékem ideál.
És akarom azt,
én tudni vágyom
a lelked legmélyét
feldúló vihart,
mit remegő kezemmel
gyógyítgathatok.
S ha könnyet fakaszt
eme világon
a kín, hogy egy érzés
álmodba csikart,
majd átveszem szívemmel
minden bánatod.
Hisz itt maradtam,
és te is velem.
Egymást választottuk
minden más helyett
egy drága hittel áldva:
szerelmünk örök.
Múltam eladtam,
szemedben szemem,
s talán csak suttogjuk
az esküt, lehet
mi az oltárnál állva
bennünk dübörög.
Eger, 2025.10.24.
Author: H. Szabó Klári
H. Szabó Klári az Irodalmi Rádió szerzője. Fő hivatásom szerint középiskolai matematikatanár vagyok, különös érdeklődéssel a geometria és az építészet iránt. Szülővárosom, Eger nagy múltú gimnáziumában elsősorban a reál munkaközösséget erősítem tehát. „Mellesleg” ének-zene-tanárként, és a végletekig megújulni vágyó kreatív lélekként, ha kell, műsorokat szervezek, dekorációkat alkotok, ha kell nem átlagos, meglepő tananyag-feldolgozást segítő eszközöket, vagy egyedi gyöngyszobrokat. Pedagógusként és három gyermekes családanyaként időnként túl sok korlát vesz körül, melyeknek a döntögetéséhez nem mindig érzek magamban elegendő lelki erőt, és szinte mindig időgondokkal küzdök. Bár már több, mint 25 éve vagyok a pályán, kamasz fiaim és tanítványaim mellett igyekszem fiatalos és naprakész maradni, amennyire ez lehetséges. Nagyjából 11 éves korom óta foglalkozom komolyan az írással. A szavakkal, ritmusokkal, rímekkel való festés és alkotás egészen korán megfogott. Szívesen kísérletezem különböző formákkal és szerkesztési elvekkel versben és prózában egyaránt. Ám ahogyan ez a szívem csücskévé vált, sérülékeny is lett. Nehezen nyitom ki a műveimet a nagyközönség előtt, még azóta is, amióta már rengeteg pozitív visszajelzés, és sikeres alkotói pályázatok mutatják azt, hogy talán nem hiábavaló. Középiskolásként helyi antológiákban jelentek meg műveim, majd felnőttként három saját kiadású kötet (Bölcső vagyok, Ad Librum 2009.; Te teremted Ünneped, Könyvműhely 2012.; A szavakon túl…, Könyvműhely 2019),...