Ibolya

Eltűnődve azon mennyi illatot rejt rét, mező, s Duna-part,
Ezt idézi bennem máig az eső frissítő illata.
A fák susogása mesélnek elmúlt tavaszokról,
S minden lépés nyomán, új illat bont szárnyat a parton.

Nyílik az Ibolya az árkokban,
Gyermekkori emlék egy lábnyoma.
Édesanyámnak szedtem tavasz hajnalán,
S tette ő kis pohárba, vízbe áztatván.

S látom még kezét, ahogy csendben igazítja,
A hervadó szirmot óvón eligazítva.
Ablakunk párkányán fény derengett át,
S a kis pohárban ringott egy egész világ.

Most, ha tavasz jő, s a föld illata éled,
Szívemben újra ott ég a régi kép:
Egy gyermek térdel árkok szélén halkan,
S anyjához viszi kezében, mezítláb szalad.

 

Sörös Erik
Author: Sörös Erik

Szeretettel köszöntöm Önöket! Sörös Erik vagyok, idén töltöm be a harmincegyedik életévemet. Faddon élek, Pakson dolgozom. Verseimben meghatározó szerepet töltenek be azok a helyek, amelyekhez a mindennapjaim és az emlékeim kötnek. Fadd esetében különösen a Duna holtága és Fadd-Dombori jelenik meg visszatérően az írásaimban, míg Paks kapcsán a gesztenyesor, a Duna-part, valamint az a sajátos légkör, amely a várost körülveszi. Ezek a terek számomra nem csupán helyszínek, hanem hangulatok, élmények és belső történetek hordozói. Legszebb emlékeimet köszönhetem ezen Tolna megyei helyeknek! 1995.07.21-én születtem Szekszárd városában. Középiskolai tanulmányaimat Szekszárdon végeztem, ahol tovább mélyült az irodalom iránti érdeklődésem. Örömmel találtam rá az Irodalmi Rádió munkájára, mert közel áll hozzám az a nyitottság és elhivatottság, amellyel teret adnak kortárs alkotóknak és személyes hangú megszólalásoknak.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kötelék

Aznap, amikor megszülettetek, rám tekintett gyönyörű szemetek. A kezemben pihent apró kezetek, rájöttem az anyaság mit jelent. Boldogan vártam, hogy megérkezzetek, hogy életem beteljesüljön Veletek.

Teljes bejegyzés »

Humorral és szeretettel

Ma egy híres írónőre emlékezünk, aki velünk maradt könyvein keresztül. ki humorral mesélt a hétköznapokról, az emberi szívről, örömről, gondokról. Pontos megfigyelője volt a világnak,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A Lét

Rózsa Iván: A Lét A Lét utánam is folytatódik majdan tovább: De talán az én létezésem sem volt hiábavaló. A Végtelenben egyesül az összes lét,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Végtelen Egy

Rózsa Iván: Végtelen Egy Utunk vége olyan, mint a kezdete: Végtelen. Vagy az örök Semmi vár ránk? Ami szintén Végtelen… (Vágtázó Csodaszarvas: Végtelen Egy) Budakalász,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő (Ozric Tentacles: Burundi Spaceport) Felavatják az űrállomást Burundiban; Özönlik is a fényes ünnepségre a nép. Látni akarják a rakétát a magasban;

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A szúnyog

Rózsa Iván: A szúnyog A szúnyog nem tehet arról, hogy vérszívó. Ilyennek teremtette a természet, a vér a tápláléka. Megértjük, de ettől függetlenül, ahol tudjuk,

Teljes bejegyzés »