Hűtlen csalogány

Szerelmes madár keres

Ajándékot egy heves,

Érzelmes, neves napra.

Sietve száll a szeles

Időben le a jeges,

Kietlen, deres partra.

 

Szemeit tágra tárva,

Karátos kincsre várva,

Mi tetszene párjának.

A tengerpartot járva,

Három hónapig szállva

Keresett szépet társának.

 

Épített egy takaros

Órát, melyen aranyos

Ezüst kövek csillogtak.

A belevésett szavak

A környező nagytavak

Erejétől villogtak.

 

Percért múltak hónapok,

Halkan fojtó víg dalok

Várták a hazatérőt.

Szerelme az egyetlen,

Tartott (és ez kegyetlen)

Egy rút, csúf, laza kérőt.

 

A madár szív megtörött,

S elszállt az óra fölött.

Őt senki meg se szánta.

Hűtlen volt a halovány

Gonosz tojó csalogány,

Ki bűnét meg se bánta.

 

Az ünnepre szánt óra,

Mely sokat adott jóra,

Még kattogott egy hetet.

A hűtlen tetthez szólva,

Mielőtt leállt volna,

Még ütött tizenhetet.

Makay Júda Marcell
Author: Makay Júda Marcell

A nevem Makay Júda Marcell. Nyíregyházán élek. Körülbelül 17 éves korom óta foglalkoztat az írás. Szeretek új történeteket alkotni, regényeket és novellákat írni, de az amiben igazán otthon érzem magamat, az a költészet. A versírás kikapcsol és segít felfrissülni, amire a jelenlegi világban szerintem óriási szükség van.

1
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mintha…

A költő, mintha tán mondana valamit… Megáll némán múltjának romjain, És hintázik a székkel… mégsem felejt. Tudja, nem álom,volt. Igenis valódi. Szólítja az ifjút, ki

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Ki ez a gyerek?

Döbbenet! Ki itt ez a gyerek? Valaki kicserélte emberek! Az enyém még egész kicsi, szalmaszőke, enyhén pufi. Ez meg itt, aki feleselt, borotválkozik, mert szakálla

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Mészáros Csaba

Az öreg zsebóra

Régi zsebóra lapul a fiók mélyén, kopott fedelén már az évek csendje ül, megállt már réges-rég, de bennem ketyegvén, minden elveszett délutánon felderül. Apám kezén

Teljes bejegyzés »

Fényre várva

Csendes volt a reggel. Ott ült a város felett. A csendbe belegyalogoltak sétálni vitt kutyák: nagyméltóságúak és borzos kis ölebek.   Kis tappancsaikra felkapaszkodtak az

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Csendélet a szivarfák alatt

Szivarfák árnyán szunnyad a fény, aranyló porban csillan a mély. Két szív, mint sodródó őszi levél, megállt a szélben, egymáshoz ér. A nap perzsel, de

Teljes bejegyzés »