A pokol nosztalgiája (Egy vers két formában)

1.
Éjközel hoz egy fojtó gondolatot,
pusztában állok, gyötör a félelem.
Érzem, a belső tűz már nem égethet,
aláhullt egy bomba, s poklot robbantott.

Hamuvilág terül el az út helyén,
hol holt lelkek buckái közt vándorlok.
Sírni nem tudok: lélek nélkül vagyok,
verseim is ott hevernek, por ölén.

Arcomba vadul vág a késéles szél,
a süppedő hamun lassan visz utam.
Fény dereng a távolban, s ott a tudat:
A menny vár rám ott, és próbám véget ér.

De a tüzet, mi éltetett, siratom,
mert láng nélkül halottak a mondatok.

2.
Most ágyba bújva félek,
éjjel emészt majd a bánat,
már a pokol tüze sem éget,
a gondolat lobog csak nálam.
Bomba robbant a pokolban,
az úton sem látok mást,
csak pusztaságot…
és néhány holt lélek buckát.
Az én roncsom is ott van,
verseim körötte cafatok,
Nincs szemem amivel zokogjak,
és lélek nélkül bolyongok.
Lassan kitakarózom,
a hamulepte útra lépek…
Nehéz minden mozdulatom,
mert léptem alatt a hamupor enged.
A szél felém oda-oda kap,
mint éles késtől, bőröm hasad,
de robotként mégis megyek…
S hol eddig az éj közelgett,
ott távolabb már fény dereng…
A menny kapuja vár…
és bent csupa örömtánc…
De nem érdekel az már engem…
A pokol tüzét visszasírom…
láng nélkül minden szó csak szén és korom.

2026. április 29.

Sütő Ágnes
Author: Sütő Ágnes

Budapesten születtem, jelenleg is itt élek. Egész életemben a kultúra ölelésében éltem, gyerekkorban a sok regény bűvöletében, később pedig azért, mert munkahelyem közel 40 évig az Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) volt, ahol 10 évig irodalmi jogdíjat fizettem ki íróknak, költőknek, 30 évig pedig zenei jogdíjak felosztását végeztem. Verseket barátok biztatására 2024. év szilveszterén kezdtem el írni, ezt megelőzően néhány, fióknak írt mesén, karácsonyi versen kívül semmit nem írtam. Verseimből idén (2025-ben) néhány megjelent antológiákban, első verseskötetem 2026 év elején fog megjelenni, de már a második kötethez is vannak verseim. Az elmúlt 10 hónapban közel 250 verset írtam. A versek számomra a szellemi aktivitást jelentik, olvasni is szeretem mások verseit, a sajátomban pedig leírhatom az érzéseimet, véleményemet. Nem utolsósorban kapcsolatot biztosítanak hasonló érdeklődésű emberekkel. Igyekszem a versekkel kapcsolatos tudást is pótolni, ehhez különböző forrásokból szedem fel az ismereteket, továbbá egyes kortárs költők weboldalát, illetve facebook oldalát is követem.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Gyermekünk szívével

Edit Szabó : Gyermekünk szívével A gyermek a szülőknek a mindene, apának, anyának kedves szerelme, piciny korától fogva dédelgetik, édes kicsi kezét el nem engedik.

Teljes bejegyzés »

Lüktető csend

Lüktető csend   Mint nyári zápor hullása hírtelen érkezel, felkavarod a lelkem, majd csenddé szelídülsz el. Egyszer vagy lágy szellő, máskor vad forgatag, Benned a

Teljes bejegyzés »

A természet csendje

A természet csendje   Lágy szél simít végig a fák lombján, napfény pihen a rétek arany porán. Madárdal ring a tiszta ég alatt, s békét

Teljes bejegyzés »

Nyári fényben

Nyári fényben   Nyári napfény pihent a rétek ölén, arany csillám táncolt a folyó tükrén. A szél virágillatú álmokat hozott, s minden perc közelebb vitt

Teljes bejegyzés »

Mosolyból épült nyár

Mosolyból épült nyár   Van egy város valahol bennem, fényes utcák halk ölelésben, ahol a reggelek lassan indulnak, és a percek többé nem szomorúak.  

Teljes bejegyzés »

Érintésed nyomán

Érintésed nyomán   Mint hajnal után a csillogó folyó, úgy simul hozzám minden szó. Szemedben csendes nyarak tüze ég, s melletted új világ született rég.

Teljes bejegyzés »