A pokol nosztalgiája (Egy vers két formában)

1.
Éjközel hoz egy fojtó gondolatot,
pusztában állok, gyötör a félelem.
Érzem, a belső tűz már nem égethet,
aláhullt egy bomba, s poklot robbantott.

Hamuvilág terül el az út helyén,
hol holt lelkek buckái közt vándorlok.
Sírni nem tudok: lélek nélkül vagyok,
verseim is ott hevernek, por ölén.

Arcomba vadul vág a késéles szél,
a süppedő hamun lassan visz utam.
Fény dereng a távolban, s ott a tudat:
A menny vár rám ott, és próbám véget ér.

De a tüzet, mi éltetett, siratom,
mert láng nélkül halottak a mondatok.

2.
Most ágyba bújva félek,
éjjel emészt majd a bánat,
már a pokol tüze sem éget,
a gondolat lobog csak nálam.
Bomba robbant a pokolban,
az úton sem látok mást,
csak pusztaságot…
és néhány holt lélek buckát.
Az én roncsom is ott van,
verseim körötte cafatok,
Nincs szemem amivel zokogjak,
és lélek nélkül bolyongok.
Lassan kitakarózom,
a hamulepte útra lépek…
Nehéz minden mozdulatom,
mert léptem alatt a hamupor enged.
A szél felém oda-oda kap,
mint éles késtől, bőröm hasad,
de robotként mégis megyek…
S hol eddig az éj közelgett,
ott távolabb már fény dereng…
A menny kapuja vár…
és bent csupa örömtánc…
De nem érdekel az már engem…
A pokol tüzét visszasírom…
láng nélkül minden szó csak szén és korom.

2026. április 29.

Sütő Ágnes
Author: Sütő Ágnes

Budapesten születtem, jelenleg is itt élek. Egész életemben a kultúra ölelésében éltem, gyerekkorban a sok regény bűvöletében, később pedig azért, mert munkahelyem közel 40 évig az Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) volt, ahol 10 évig irodalmi jogdíjat fizettem ki íróknak, költőknek, 30 évig pedig zenei jogdíjak felosztását végeztem. Verseket barátok biztatására 2024. év szilveszterén kezdtem el írni, ezt megelőzően néhány, fióknak írt mesén, karácsonyi versen kívül semmit nem írtam. Verseimből idén (2025-ben) néhány megjelent antológiákban, első verseskötetem 2026 év elején fog megjelenni, de már a második kötethez is vannak verseim. Az elmúlt 10 hónapban közel 250 verset írtam. A versek számomra a szellemi aktivitást jelentik, olvasni is szeretem mások verseit, a sajátomban pedig leírhatom az érzéseimet, véleményemet. Nem utolsósorban kapcsolatot biztosítanak hasonló érdeklődésű emberekkel. Igyekszem a versekkel kapcsolatos tudást is pótolni, ehhez különböző forrásokból szedem fel az ismereteket, továbbá egyes kortárs költők weboldalát, illetve facebook oldalát is követem.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

Előszó Az utolsó tanév nemcsak egy év vége, hanem egy új kezdet is. Bence számára ez az év tele lesz barátsággal, változással, emlékekkel és búcsúkkal.

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

A telefonhívás 23:59-kor

Előszó Vannak hívások, amelyeket jobb lenne nem felvenni. De mi történik, ha a vonal másik végén nem egy idegen vár, hanem valaki, aki pontosan tudja,

Teljes bejegyzés »

Veled lélegzem

Edit Szabó : Veled lélegzem ” Ki mondja meg, mit ád az ég ?” Szívem rejtekében vajon mi fér ? Volt benne bánkódás, gyűlölet, mikortól

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

A fa, amely emlékezett

Előszó Vannak helyek, amelyekről azt hisszük, mindent elfelejtenek. Pedig talán vannak dolgok, amelyekre még az idő sem képes. Egy név a fa törzsén. Egy régi

Teljes bejegyzés »