Hogyha érteném dalát
a felhőnek, szélnek,
mit suttognak lombukkal
az erdei vének,
ha megfejteném szavát
a patak vizének,
kutatnám, mint mondhatnék
róla szebb meséket,
s nem lelnék méltó hangot
fű, fa énekének.
Hagynám, hogy rám boruljon
csodája az égnek,
s elszegődnék szavanincs
susogó levélnek.
Author: Szelidi Gemma
Gyerekkorom óta fontos része az életemnek az irodalom, a zene és a mozgás világa. Bár korán próbálkoztam az írással, komolyabban az utóbbi években kezdtem el foglalkozni vele. Írásaim többségében az emberi kapcsolatok rétegei, a kimondatlan feszültségek és a múlt lenyomatai jelennek meg, gyakran természeti képeken keresztül.