Sárguló falevelek halkan hullanak
Szürke házfalak figyelnek unottan
Színes köntösét a nyár barnára váltja
Sötéten ragyognak a búskomor árnyak
Hideg szél kel táncra, bánatot lehelve
Elmúlást suttog a vén idő, remegve
A gyászoló napsugarak bíborba öltöznek
Eső kezd szitálni, csendben, közönyösen
Fekete kéményekből bágyadt füst száll
A kihalt utcán kóbor macska sétál
Éjjel a Hold is csak álmosan lépeget
Valahol egy madárka mélabúsan énekel…
Eljön lassan a tél és hó borít majd mindent
Az üres hintákban csak a fagy ringatózik el
Álomba szenderül a táj, dideregve hallgat
Halott avar ölében szunnyad, várva a tavaszt
(2011)
Author: Tóth Andrea Éva
Tóth Andrea Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Az első versemet 13 éves koromban írtam, de ezt követően csak 1-2 év elteltével vált rendszeressé, hogy a rajzoláson kívül más művészeti formában is alkossak. Verseim tematikáit tekintve többnyire sötét, szomorú hangvételűek, az elmúlással, a halállal kapcsolatosak. Juhász Gyula költészete van rám a legnagyobb hatással – talán ez valamelyest érezhető néhány írásomon -, de Babits Mihály, Tóth Árpád, kortársak közül pedig Závada Péter költeményei azok, amikkel a legjobban tudok azonosulni. Továbbá Edgar Allan Poe és Howard Phillips Lovecraft művei is határozottan ide tartoznak. Az általuk zseniálisan megteremtett, halálon túlról morajló, ősi, embertelen világokba jólesően borzong bele az olvasó. Természetesen sok más költőt, írót fel tudnék még sorolni itt. Például Stephen King volt az – a mai napig az egyik kedvenc íróm -, aki tizenéves koromban kinyitotta előttem a kaput további írók sötétebb művei felé. Azóta messze távolodva már ettől a kaputól, a legfeketébb mélységekbe vezet végtelen utam ezen az ösvényen… Műveim eddig a következő irodalmi antológiákban jelentek meg: – Verselő Antológia 11. kötet 2018 – Múlt hangjai 2019 – Gondolatrajzok 2019 – Tükörben 2020 – Élet 2020 – Szóhalászok 2020 – Van itt válasz elég 2021 – HM Versek 2021 – Csillagszívként harcba...
