Őszi vívódás

Köd sziszeg és gomolyog ma a fákon, az égen, a szívben,

elfogy a csalfa idő, fád ketyegése megáll;

reggel elindul a nap, soha sincs pihenés elegendő,

önmagam se tudom, merre találom ezért.

 

Elzakatolnak a percek, a hónapok, évek, a sorsok,

várva az ünnepeket, gyertyavilág melegét;

s bár csodaként remegem, valamennyi varázslatos óra

rőzsehalom tüzeként lobban el oly sebesen.

 

Lám, veled álmodok, ébredek, ízeid, illatod őrzöm,

újratanulva a szót, életet, indulatot;

mégis a szürke homály monoton kavarog körülöttem,

s érzem, amint idebent tétova zombi szorong.

 

Még motyogom, csak a puszta szokás erejével e verset,

bár tudom, önmagam így áltatom ostoba mód;

s már eme sárteke balga világa is oly keserű már,

mint ama rég feledett bús siheder dalai.

 

Elsodor újra, meg újra a köznapok ördögi árja,

nincsenek esti idők, vágyteli pillanatok;

nélkülük álom a csendes öregkor, a béke, az élet.

S már tudom, ezt akarom – benned is ezt keresem.

 

Egyre csak érzem, amint kevesebb türelem lobog itt benn,

s rózsafüzér imaként fogynak az évszakok is;

hagyd, hogy az ostoba kételyeim veled íme megosszam,

hisz tovaszáll a világ, majd beborítja a köd.

 

Reinitz Zoltán
Author: Reinitz Zoltán

Gyermekkorom óta azt éreztem, hogy versírás számomra nem egy múló szeszély, hanem valami fontos dolog. Fiatal felnőttként találtam meg a saját hangomat, amelyet, egy bő évtized hallgatása után, egy mély érzelmi-szerelmi válság nyomán tudtam folytatni. A versek pedig azóta is megtalálnak, jönnek a semmi ködéből, immár három unoka nagyapjaként, de örök kamasz maradva. Van, hogy hosszabb szünettel, van, hogy sűrűbben, de életem részévé váltak, és támogatást adnak minden nehezebb élethelyzetben – még ha sokáig többnyire csak az asztalfiókban és a szívemben őriztem is őket. 2026 nyarán jelenik meg első verseskötetem, „Félálom blues” címmel. Ez olyan leküzdhetetlen inspirációt adott, hogy fél év alatt elegendő vers gyűlt össze már a következőhöz is. Az antológiák, pályázatok, blogok visszajelzése azonban továbbra is fontos útmutató számomra, amit éppen ezért nagyon komolyan veszek.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Halhatatlan üzenet

Edit Szabó : Halhatatlan üzenet Zenekarban, békés csendes este halkan szólal a hegedű zene, koncert-terem lassan életre kel, szólaljon egy halhatatlan üzenet. Szólamok szárnyalnak oly

Teljes bejegyzés »

Megyek

Megyek Egy óra kattog a málladozó falon, Mögöttem az út már a semmibe veszett. Az időt ma még hiába faggatom, A holnap már megtette a

Teljes bejegyzés »

Újév

Újév Januári szél birkózza korán kelőn a kabátot, s elfújja az ünnepet, ahogy álom karácsonyi csillag mezőn csúszkál köntösben még egy-egy ütemet. A díszektől lecsupaszított

Teljes bejegyzés »

Túl a síkon

Túl a síkon Túl a síkon nő a szárnyam. Milyen kicsi lent a lét? Egyedül van, mint egy dallam, cipeli a szenvedélyt! Az út vezet

Teljes bejegyzés »

Keresztapám

Keresztapám Ma a böjti szelek körtáncot járnak, megfújják a földet és odébb állnak. Elnézi, ahogy fenn úszik a felhő, ilyenkor tavasznak mily serege jő. Séta

Teljes bejegyzés »

Bajai orgonaszó

Bajai orgonaszó Én vagyok véled csengő hang, dallam, engedd hát kérlek: szólni akartam. Elmondani így e falak között síró bánatot, gyarló örömöt. Megsimogatni, megölelni még,

Teljes bejegyzés »