Köd sziszeg és gomolyog ma a fákon, az égen, a szívben,
elfogy a csalfa idő, fád ketyegése megáll;
reggel elindul a nap, soha sincs pihenés elegendő,
önmagam se tudom, merre találom ezért.
Elzakatolnak a percek, a hónapok, évek, a sorsok,
várva az ünnepeket, gyertyavilág melegét;
s bár csodaként remegem, valamennyi varázslatos óra
rőzsehalom tüzeként lobban el oly sebesen.
Lám, veled álmodok, ébredek, ízeid, illatod őrzöm,
újratanulva a szót, életet, indulatot;
mégis a szürke homály monoton kavarog körülöttem,
s érzem, amint idebent tétova zombi szorong.
Még motyogom, csak a puszta szokás erejével e verset,
bár tudom, önmagam így áltatom ostoba mód;
s már eme sárteke balga világa is oly keserű már,
mint ama rég feledett bús siheder dalai.
Elsodor újra, meg újra a köznapok ördögi árja,
nincsenek esti idők, vágyteli pillanatok;
nélkülük álom a csendes öregkor, a béke, az élet.
S már tudom, ezt akarom – benned is ezt keresem.
Egyre csak érzem, amint kevesebb türelem lobog itt benn,
s rózsafüzér imaként fogynak az évszakok is;
hagyd, hogy az ostoba kételyeim veled íme megosszam,
hisz tovaszáll a világ, majd beborítja a köd.
Author: Reinitz Zoltán
Gyermekkorom óta azt éreztem, hogy versírás számomra nem egy múló szeszély, hanem valami fontos dolog. Fiatal felnőttként találtam meg a saját hangomat, amelyet, egy bő évtized hallgatása után, egy mély érzelmi-szerelmi válság nyomán tudtam folytatni. A versek pedig azóta is megtalálnak, jönnek a semmi ködéből, immár három unoka nagyapjaként, de örök kamasz maradva. Van, hogy hosszabb szünettel, van, hogy sűrűbben, de életem részévé váltak, és támogatást adnak minden nehezebb élethelyzetben – még ha sokáig többnyire csak az asztalfiókban és a szívemben őriztem is őket. 2026 nyarán jelenik meg első verseskötetem, „Félálom blues” címmel. Ez olyan leküzdhetetlen inspirációt adott, hogy fél év alatt elegendő vers gyűlt össze már a következőhöz is. Az antológiák, pályázatok, blogok visszajelzése azonban továbbra is fontos útmutató számomra, amit éppen ezért nagyon komolyan veszek.
