Szevasz Attikám!

 

Jó látni téged, „fehérek közt egy európait.”

90 év távlatából mondom, mi zajlik ma itt.

Sokat változott a világ, fordult maga körül.

Sok ember gyarló és más kárának örül.

Képernyők mutatják, hogy kéne élj,

„fecseg a felszin, hallgat a mély.”

Kezemben elfér az egész világegyetem,

gondjaim az algoritmusba temetem.

Túl könnyen, túl hamar megkapunk mindent,

magasztalunk ingyenélőt és feledünk Istent.

Zakatol a világ, nincs egy perc megállás,

pénzért váltjuk meg a várva-várt áldást.

Jólétünk ketrecében tompul a magány,

bizony néha minket is csábít a vágány.

De járnak köztünk még néhányan,

kik töretlenül hisznek a költők szavában.

És akadnak szónokok, akikről ordít;

az igazat szólják, nem csak a valódit.

Másnak lenni nehéz, ha folyton úgy érzed;

senki sem látja igazán valódi lényed.

Ilyenkor előveszünk és olvasunk téged.

Téged, akit egy egész nemzet nehezen értett.

Most tisztán világlik minden szavad, mit írtál.

Nem adod olcsón a megváltást, amit kínál.

 

Szavaid súlya meleg dunna, lágy altató.

Meséddel betakarsz, elhiszem, így a jó.

Összeér múlt és jelen, megcsillan a lényeg.

Tudom, üzenetem a távolból is érted.

 

 

 

 

Szekeres Zsanett
Author: Szekeres Zsanett

Szekeres Zsanett vagyok, mindenkinek csak Zsani. Mióta írni és olvasni tudok, a szavak váltak a menedékemmé. A lapokon lévő távoli világok voltak a kedvenc helyeim, majd később egyre gyakrabban fejeztem ki magam saját írásaimon keresztül. Kisiskolás korom óta írok verset és prózát egyaránt. Mindig is imádtam a könyvtárban tartózkodni. Szeretem a természetet; az állatokat; a szép dolgokat. Megihlet az erdő, az égbolt, egy virág, egy pillangó. Gyakran előbb születik egy fotó és azt követi a szavakba öntött érzelem. Szeretek merengeni az élet értelmén, mélységén. Érzékeny vagyok és sok minden megérint. Van egy öröklött neurológiai betegségem, ami kis mértékben nehezíti a napjaimat. Ezáltal még inkább átérzem a test és az élet törékenységét. A hangsúlyt a külsőségek helyett a belső értékekre helyezem. Legszívesebben szépirodalmat, Shakespearet, illetve kortárs magyar irodalmat olvasok. Négy gyermekem van, sokszor az irántuk érzett szeretetem adja az írásaim alapját. Őket is a könyvek és az olvasás szeretetére nevelem. Álmom, hogy idővel az írás ne csak hobby, hanem a foglalkozásom is legyen. Írásaimnak létrehoztam egy önálló Facebook oldalt, Merengő néven.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Boldogságvirágok

Ujjaimmal boldogságvirágokat rajzolok szívem párás ablakára. Lelkem egyetlen metszete, a Mindenség legszebb darabkája. Tudja Isten, hová visz az utam… Félnem nincs mitől, Ő vezeti szívem

Teljes bejegyzés »

Örök Fények

Jártál-e már ott, ahol a Fények örökké ragyognak? Ott, hol az egek és földek mind egybe folynak? Tudod-e, hogyan juthatsz el újra oda, ahol a

Teljes bejegyzés »

Táncunk

A mosolyod, a mosolyom. Kezem a kezedben. A világ monoton robajában mi ketten lelkünk dallamát dúdoltuk halkan, egymásnak suttogván, hogy halljunk a zajban. Éreztük zenéjét

Teljes bejegyzés »

A küszöbön állva

A küszöbön állva   Volt egyszer egy asszony, aki különös kapcsolatban állt a Karácsonnyal. Nem csupán az ünnepet szerette, hanem mindazt, ami köré épült. A

Teljes bejegyzés »

November egy , vasárnap

Edit Szabó : November egy, vasárnap November egy, Mindenszentek, ma a  temetőbe  nem  mentem, napsütéses, szeles napon a konyhában dolgozgatom. Szűk rokonság, a sógornőm, hiányosan

Teljes bejegyzés »

Kavicsokká zúzott szikla

Mennyit sirattam olyat, amit mára tudom, hogy nem baj, hogy elvesztettem… Beismertem, hogy a lelkemet csak jóval hitegettem. Ami stabilan tart még ma, egy másodperc

Teljes bejegyzés »