Félelem

Úgy ragaszkodik hozzám, mintha más elgyötört lélek nem volna.

A gyomromba rágja magát,

ha ez nem elég, a lelkemre is rátelepszik.

Nem hagy percnyi időt.Csak tör rám, és nem enged.

Szorosan tart és vigyáz rám, hogy szorító markából ki ne csússzak.

Pedig de szeretnék eltűnni előle, de nem enged.

Szorongat, gyötör.

Reményem azért van, mert ha eljön az idő, eltűnik.

De hosszú percek és órák vannak, míg a félelem a társamul szegődött,

mert csak is én győzök.

Be-be tolakszik, még órákra, napokra,

de már én hagyom el őt!

Szabó Ella
Author: Szabó Ella

Tarjányi Jánosné vagyok, művésznevem Szabó Ella. 2024-ben kezdtem írni, öngyógyítás céljából. Hamarosan ráéreztem az ízére, ebből születtek a verseim, melyekből 4 művemet az Irodalmi Rádió “Szerelmemnek Bálint napra 2025” című pályázatára küldtem be, mely eredményeként bekerült egy versem az antológiába. Gyerekkoromtól szeretek olvasni, az olvasás mindig egy szebb világba röpít. De szívesen kertészkedem, és a festészet művészete is közel áll hozzám. Szeretném megköszönni a meghívást.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „De hosszú percek és órák vannak, míg a félelem a társamul szegődött,” Nagyon szorongató, nehéz érzés lehet, az a fő, hogy sikerül megszabadulni tőle.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csodás zöld kalamáris

A csodás zöld kalamáris   A szép múltunk festett százezer ecsettel ezer pompás világot. Mi együtt alkotunk, s egy szívként rajzolunk milliónyi virágot. A csodás

Teljes bejegyzés »

Kóbor

Kóbor Gyönyörű napsütéses reggel. Eső utáni felfrissülés. Ilyenkor minden az újrakezdésről szól, a szabadon lélegzésről. Turbékolva köszöntik a galambok az ébredőket, biztatva arra, hogy az

Teljes bejegyzés »

Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »