Vizes palackok, egymás mellett hevernek
Cigarettásdoboz, kupacban csikkek
Öngyújtók kiégve, üresen fekszenek
Aprójelek, mit sokan nem látunk
Minden tárgy hangosan kiált
A tegnap súlyának a tanúja
Egy mobiltelefon is árván hever
Mint egy gyermek kit elhagytak
Némán fény nélkül hallgat
A nap füvet perzselően éget
Odébb a lombok alatt egy autó
Csendben álmodik és vár
Kétséggel és csalódással teli léptekkel
A mélyvíz mindent elnyelő ölelésébe
Sodródott a kövek súlyával
Kavargó gondolatok halkulnak
Hátrahagyott tárgyak sikoltanak
Most már minden mozdulatlan
Mánfa, 2025.09. 27.
Author: Annamanna Orsós
Annamanna Orsós az Irodalmi Rádió szerzője. Ezen a néven néven alkottam 2006 júliusától- 2025 áprilisáig. Azután egy rövid időre megpróbáltam az alkotói név cserét, melynek számos oka volt, melyet már 2017- ben versbe foglaltam, de csak 2025. április 25- ével kezdtem használni az új nevemet a Rédei Annát írás során, de valahogy idegennek éreztem ezért tértem vissza a régi nevemhez. 1972-ben születtem, egy háromgyerekes beás cigány család középső gyermekeként. Az általános iskolai, és a gimnáziumi tanulmányaimat Pécsett végeztem el. A Roma Média Gyakornoki Program tagja voltam, és sikeresen fejeztem be. A Dunántúli Naplóban megjelent egy pár írásom. Tovább tanultam a Veszprémi Államigazgatási Főiskola Igazgatásszervezői szak levelező tagozatán. Nagy erőfeszítést tettünk a férjemmel együtt, hogy kimozdulhassunk a generációs szegénységünkből. 2000-ben költöztünk Kanadába a jobb élet reményében, és honvágyamban ott kezdtem el rajzolni és festeni. 2004 márciusában visszajöttünk Magyarországra, négyórás postai kézbesítő lettem Mánfán, ahol vettünk egy családi házat a Kanadában megdolgozott pénzünkből. Ezen az alig 1000 fős településen akkor még csak enyhébb nyoma volt a diszkriminációnak, ezért itt megtaláltuk az otthonunkat, de a banki hitelek miatt újra külföldre kellett mennünk dolgozni. 2009-ben Angliába költöztünk, és onnan törlesztettük a banki hiteleinket, amelyeket kénytelenek voltunk felvenni, hogy lakhatóvá tegyük a családi házunkat. 6...