VÁRANDÓS NESZEK
Előttem megkövült könnyek zápora
Rég lezárt sorsok vésett hantnyoma
Hallgatom zengő fák leheletét
Várandós időknek elhaló neszét..
Ömlenek lágy fuvallatok mögülem
Hogyan hínárba fojtott gyötrelem.
Elmúlni készül a Nap, az akarat.
Kaszába dőlt minden mi öt és hat
A harc magányra sarkall hát ne hibázz!
Sárgult képek, mint megannyi végek
Suhannak elém akár totem-lidércek
Esetleges a múlt mikor a holnapok
Idéződnek egy új, dicső honlapon.
Talán korán kihullt a tejfogam
És a világ mögöttem arctalan
Rám kiáltani is hasztalan..
Nem leszek fegyelmezett!
Köröttem emberek hada csatáz
Ábrándjuk egy kövült család..
Hiába is paroláznék én másokkal
Hiába tudom, hiába mondom
A dalt csak magamnak dúdolom
– ÖRÖKKÖN-
Petes H. László
Author: Petes H. László
Petes László néven születtem Gyöngyös városában, elmondhatom, vérbeli hevesi vagyok, hegyek, völgyek. Mégis máshová sodort az élet, jelenleg Érd városa a lakhelyem. Még tizenéves koromban kezdtem el verselni, meg is jelentem antológiákban, de a sors elvont kissé az írástól, más szép feladatok felé. Írtam így a fióknak... Pillanatnyilag egy új élethelyzet újra előhozta bennem a vágyat az írásra, mint egy szikra és megtaláltam az Irodalmi Rádiót ahol partnerek szerzeményeimre.
