Döbbenet! Ki itt ez a gyerek?
Valaki kicserélte emberek!
Az enyém még egész kicsi,
szalmaszőke, enyhén pufi.
Ez meg itt, aki feleselt,
borotválkozik, mert szakálla kiserkent.
Ringatnám, de csak nevet,
hogy Ő most nagyon siet.
Vele már megint kegyetlen
az a vihar vert, öreg egyetem.
Holnap dolgozik, várja a munka,
s a héten harmadjára van randija.
Randi után kondi újra,
este a haverokkal kocsmatúra.
Én meg éjjel fel-felkelek,
az előszobában cipőket keresek.
Kevesebb van, mint lesz majd reggel,
de rajtam kívül ez senkit nem érdekel.
Hát visszafekszem, s szidom perelve,
ki csemetémet erre a futkosós, szőrösre cserélte.
Author: Veress Zita
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
