Szevasz Attikám!

 

Jó látni téged, „fehérek közt egy európait.”

90 év távlatából mondom, mi zajlik ma itt.

Sokat változott a világ, fordult maga körül.

Sok ember gyarló és más kárának örül.

Képernyők mutatják, hogy kéne élj,

„fecseg a felszin, hallgat a mély.”

Kezemben elfér az egész világegyetem,

gondjaim az algoritmusba temetem.

Túl könnyen, túl hamar megkapunk mindent,

magasztalunk ingyenélőt és feledünk Istent.

Zakatol a világ, nincs egy perc megállás,

pénzért váltjuk meg a várva-várt áldást.

Jólétünk ketrecében tompul a magány,

bizony néha minket is csábít a vágány.

De járnak köztünk még néhányan,

kik töretlenül hisznek a költők szavában.

És akadnak szónokok, akikről ordít;

az igazat szólják, nem csak a valódit.

Másnak lenni nehéz, ha folyton úgy érzed;

senki sem látja igazán valódi lényed.

Ilyenkor előveszünk és olvasunk téged.

Téged, akit egy egész nemzet nehezen értett.

Most tisztán világlik minden szavad, mit írtál.

Nem adod olcsón a megváltást, amit kínál.

 

Szavaid súlya meleg dunna, lágy altató.

Meséddel betakarsz, elhiszem, így a jó.

Összeér múlt és jelen, megcsillan a lényeg.

Tudom, üzenetem a távolból is érted.

 

 

 

 

Szekeres Zsanett
Author: Szekeres Zsanett

Szekeres Zsanett vagyok, mindenkinek csak Zsani. Mióta írni és olvasni tudok, a szavak váltak a menedékemmé. A lapokon lévő távoli világok voltak a kedvenc helyeim, majd később egyre gyakrabban fejeztem ki magam saját írásaimon keresztül. Kisiskolás korom óta írok verset és prózát egyaránt. Mindig is imádtam a könyvtárban tartózkodni. Szeretem a természetet; az állatokat; a szép dolgokat. Megihlet az erdő, az égbolt, egy virág, egy pillangó. Gyakran előbb születik egy fotó és azt követi a szavakba öntött érzelem. Szeretek merengeni az élet értelmén, mélységén. Érzékeny vagyok és sok minden megérint. Van egy öröklött neurológiai betegségem, ami kis mértékben nehezíti a napjaimat. Ezáltal még inkább átérzem a test és az élet törékenységét. A hangsúlyt a külsőségek helyett a belső értékekre helyezem. Legszívesebben szépirodalmat, Shakespearet, illetve kortárs magyar irodalmat olvasok. Négy gyermekem van, sokszor az irántuk érzett szeretetem adja az írásaim alapját. Őket is a könyvek és az olvasás szeretetére nevelem. Álmom, hogy idővel az írás ne csak hobby, hanem a foglalkozásom is legyen. Írásaimnak létrehoztam egy önálló Facebook oldalt, Merengő néven.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Másképp szép Másképp szép Ricsi egy kaméleon, fel-le mászik a falon. Otthona egy állatkereskedés, barátja sajnos édeskevés. Ricsivel van egy kis bibi, úgy mondják, hibás. Ő úgy gondolja, nincs azzal semmi baj, ha valaki más. Ricsi színe állandó, sosem változó, míg másoké száz színben pompázó. Épp ezért nem kell senkinek, attól tart, őt senki sem veszi meg. Az üzletben minden kedvenc gazdára akad. Egyedül szegény Ricsi az, aki magára marad. Robi egy fiatal informatikus, szereti, ha egy dolog praktikus. Mostanában kissé lehangolt, magányos. Kérdi magától: mi tévő legyen már most? Javasolták neki a munkában, sokan, válasszon egy háziállatot; okosan. Egyik nap hazafelé menet, a lába másfelé vitte. Azon kapta magát, kezében a bolt kilincse. Kitárul előtte az állatkereskedés, mindenütt állatok, nem kevés. Robi körbe néz, kicsit izgul, menne már. Nem nyeri el tetszését sem egér, sem madár. A kígyóktól, pókoktól fél, szinte retteg; a hörcsög sem jó, sosem marad veszteg. Már épp sarkon fordul, menni készül, mikor meglátja, egy ketrec sarkában valami kékül. Nem is kék az, hanem egy zöld kupac . Robi elsőre azt gondolja, egy megtermett kukac. – Nem kukac ez – nevet az eladó. Kaméleon, de nem túl megkapó. Van vele egy kis baj, a színe nem változik. Pedig ő naphosszat erre áhítozik. De így, hogy hibás, marad a nyakamon. Nagyot kiált ekkor Robi: én akarom! Társam lesz ez a kedves kis állat, az enyémnél jobb otthont nem találhat. Ez a szín zsályazöld, ugye? Nappalim is épp ilyen üde. Jól fog mutatni a vállamon, gondozását örömmel vállalom. Biztosan nincs sok gond vele, nem is piszkol. Engem nem zavar, ha a lakásban eliszkol. Barátom lesz, nincs többé unalom, ha elfárad, ejtőzhet majd a falamon. Robi Ricsit hazavitte, együtt élnek immár a közös élet vidám, cseppet sem sivár. Gazdám lett és otthonom. – gondolja a kaméleon, Társam lett egy hüllő, megszűnik minden bajom. Ezt gondolja Robi és hogy Ricsire talált, micsoda szerencse. Attól, hogy kicsit más vagy lehetsz valaki igazi kedvence.

  Ricsi egy kaméleon, fel-le mászik a falon. Otthona egy állatkereskedés, barátja sajnos édeskevés. Ricsivel van egy kis bibi, úgy mondják, hibás. Ő úgy gondolja,

Teljes bejegyzés »

Szevasz Attikám!

  Jó látni téged, „fehérek közt egy európait.” 90 év távlatából mondom, mi zajlik ma itt. Sokat változott a világ, fordult maga körül. Sok ember

Teljes bejegyzés »

Vörösbegy

  A nappali ablaka a hátsó kertre nézett. Az asztalt már régen áttette ide az ablak elé. Mióta romlott a látása, több fényre volt szüksége

Teljes bejegyzés »

Kulcs

Kulcs   Ültem az autóban, a kulcsom jobbra, Nem gondoltam másra, csakis otthonomra. Milyen jó lenne a családommal lenni, Nem csinálni semmit, csak együtt pihenni.

Teljes bejegyzés »

Dalolnék

Dalolnék   Minden ember lelke zenél, Azt hallja másban ami szép. Gyarló teheti csak tönkre, Mit Isten küldött a földre.   Gyere lelkem dalolj szépet,

Teljes bejegyzés »

Az éjszaka kapujában

Az éjszaka kapujában   Ma éjjel megint némán állt az Isten, csak a szél járt végig a kihűlt szíveken. A csillagok úgy égtek fenn az

Teljes bejegyzés »