Csupán egy szám, amit az anyakönyvi kivonat mutat,
puha bársonyként ölelhet az élet szépsége, s utat
mutat, míg él bennem a remény, lám a természet zenél,
szívem ez ütemre zsong, zsibong, és csoda szépet remél.
Alattomban, szürke fátyolként jön el a kegyetlen éj,
fojtogat a magány, emlékként él egykori szenvedély.
Keresem régvolt önmagam, és levetett szárnyaimat,
mellyel birtokba vettem, s megéltem vágyott álmaimat.
De vajon mikor, miként és hogyan hagyhatott el minden,
még várnám a fényt, még úgy hinnék az élet örömében.
Keresem azt a nyárban, őszben, télben és a tavaszban,
lám, néha-néha látni vélem, hogy talán fel is bukkan.
Becsapni már rég nem érdemes magam, a szám enyém lett,
ami meg van írva, szívbe költözve beteljesedett.
Itt-ott még néhány lehulló morzsát koldusként keresek,
új csoda már nem vár rám, belátom, hogy éltem eleget.
Az anyakönyvi kivonatot magamhoz veszem, őrzöm,
szükség lesz rá rövidesen, amikor el kell költöznöm.
Még egy dátum fémjelzi majd az egykori voltom végét,
messzire viszi el nem ért boldogságom remélt fényét.
Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.
Egy válasz
Itt jártam, Rita, elolvastam a versedet…beleírtad, amit érzel…🏵
Üdv : Erzsébet