Alfában

Egy vagyok veled természet,
érzem minden lényed:
a kerti madár szívverését,
a közeli folyó vízesését.
Hallom a kortárs gondolatát
érzem, ahogy elménk egyszerre jár.
Látok más szemével,
érzek más testével,
lelkünk találkozik az Éterben.
L. M. Linda
Author: L. M. Linda

L. M. Linda az Irodalmi Rádió szerzője. A jászság legkisebb településének, Jásziványnak könyvtárosa voltam 13 évig. Emellett a helyi közösségi rendezvényszervezésben aktívan részt vettem. Itt nevelkedtem, itt éltem, és dolgoztam hosszú évekig. Iskoláimat ingázva végeztem: jászapáti gimnázium, jászberényi főiskola, szolnoki gyors-tanfolyamok. Sokáig nem tudtam eldönteni mit is akarok igazán. Aztán egy alkalommal előjött a könyvtárosság. Szerettem a munkámat, az új kihívások nehézségei ellenére is. Érdekel minden, ami művészet, művelődéstörténet. A kreatív és hagyományos kézműveskedéstől, a helytörténetig, a egyes tudományok kultúrtörténeteiig bezárólag minden. Szívesen olvasok önismereti, pszichológiai, ezotéria témáihoz tartozó írásokat. Szeretek a természetben lenni, utazni, ha feltöltődésre vágyom. Az irodalmi alkotások az életem során mindig nagy hatással voltak rám. Mind magánemberként, mind szakemberként. Ez utóbbiból kifolyólag magam is időnként megfelelően eladható és előadható szövegek szerkesztésében, megírásában közreműködtem már. Könyvtárosi és alkalmi rendezvényszervezői pályafutásom alatt, ha nem akartam folyton másolni, sokszor hagyatkoztam saját szókincsre: helytörténeti kiadvány szövegénél, ünnepi és alkalmi beszédeknél; a különböző műsorok összeállításánál a versek tematikájára pedig különösen figyeltem mind a tartalmi, mind az időbeli és történeti sorrendre. Időnként erős késztetést érzek arra, hogy közöljem a gondolataimat, az érzéseimet. Gyakran előfordul, ha másnak nem tudok beszélni a problémáimról, gondjaimról, ötleteimről vagy csak egyszerűen elmélkedni szeretnék a nagy dolgokról, fogok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Lelked ajtajában

Ne a kezed add.  Azt már ismeri a világ. A csended add, amire ráomlottak az évek. Ismerni akarom sebeid kézírását s tudni, mi maradt életben

Teljes bejegyzés »

Ködfölde

Monoton az egész! Mindenki azt hiszi, hogy félelmetes, meg hogy veszélyes, közbe pedig semmi. Unalmas és hétköznapi. A veszély zónában dolgozom. Vagyis, ott, ahova hétköznapi

Teljes bejegyzés »

Közelebb

Hozzád bújok s hallom szíved lépteit, mi csendben, óvón érkezik. Veled rövidebb lett a távol s ha nem vagy napjaimban, minden gondolatom hiányol. Az ablakomban

Teljes bejegyzés »

Csak hittem

Olyan sokszor hittem, de most tényleg ott vagyok, Könnyes lesz a szemem, hogy ha csak rá gondolok. Biztonság az, ha szíve mellett dobbanhat szívem, Kérés

Teljes bejegyzés »

Ülj mellém

Hogyha erre járnál, ülj le mellém, kérlek. Ne tartsanak vissza válladra gyűlt évek. * Kicsit beszélgessünk: Merre tart a világ? Fortuna, Messiás gondolt-e sokszor rád?

Teljes bejegyzés »

Érzékvesztés

Nem tudtam részt venni a hétvégi díjátadón. Mint az utólag kiderült, érdemes lett volna, mert a felemelő közösségi élmény mellett a megosztott második helyezésért járó

Teljes bejegyzés »