L.M. Linda
FEKETE RIGÓ
Dalra ébredtem.
Még szinte sötét van,
de te már fenn vagy,
s talán harmincadjára
ismétled ugyanazt a dalt.
Unalmas is lehetne,
de mégsem az, mert
kicsit mindig másként hat.
Dalra fakadsz
még hajnal előtt,
jókedved estig kitart.
Üdvözlöd a tavaszt,
de bármely évszakban
– akár esőben, fagyban vagy
jóidőben – szívesen hallatod
kellemes hangodat.
Nem félsz az embertől,
nem irigykedsz más madárra.
Csak teszed a dolgod,
tisztítod a tollad, a kertet.
Gyűjtesz kukacot, bogarat,
tápláló bogyót, új élményt,
hogy átadhasd a fiókáknak,
kik őszig megtollasodva
új dallamokkal színesítik
régen költött strófáidat.
Fényes fekete tollak
tinta nélkül is üzennek
a világnak, hogy itt vagy.
Bokor ágán, park pázsitján
fa hegyében szemléled
a világ zajlását,
mit sokszor nem értesz.
De éled a saját életed,
Nem foglalkozol flancolással.
Neked nem kell facebook,
meg valóságshow, mégis
tudják kiről van szó.
Nincs drága kocsid, villád,
nem érdekel harácsolás.
Csak te vagy, a magad
egyszerű szépségében
egy szárnyas fuvolás.
Fütyörészve ütöd el az időt,
mint egy jókedvű munkás.
Nem kérsz gázsit a dalért.
Úgy vagy boldog,
ha adhatsz másoknak
Köréd gyűlnek a hasonlók
kik értékelik tehetséged,
s érdekedben felszólalnak,
mint pozitív kritikusok.
Ihletet lelsz más madártól,
de néhány alkalmi trillát
te is szívesen kölcsönzöl,
olykor azt se bánod,
ha a te nótád is fújják
a seregélyek idegenül.
De a héjákra jól figyelsz,
ha túl közel merészkednek
féltve gondozott fészkedhez.
Ravasz nótáddal megkísérted
az ábrándos lelkeket.
Bátran felülve a lombos szószékbe,
énekkel véded területed,
hol fény és meleg kíséri
fuvolás hangodat.
Oltalmad alatt virágzik
a rigófüttyös örök tavasz.
Jászivány, 2021. április 11.
/”Írd ki magadból” című Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pályázat – II. helyezés/
Author: L. M. Linda
L. M. Linda az Irodalmi Rádió szerzője. A jászság legkisebb településének, Jásziványnak könyvtárosa voltam 13 évig. Emellett a helyi közösségi rendezvényszervezésben aktívan részt vettem. Itt nevelkedtem, itt éltem, és dolgoztam hosszú évekig. Iskoláimat ingázva végeztem: jászapáti gimnázium, jászberényi főiskola, szolnoki gyors-tanfolyamok. Sokáig nem tudtam eldönteni mit is akarok igazán. Aztán egy alkalommal előjött a könyvtárosság. Szerettem a munkámat, az új kihívások nehézségei ellenére is. Érdekel minden, ami művészet, művelődéstörténet. A kreatív és hagyományos kézműveskedéstől, a helytörténetig, a egyes tudományok kultúrtörténeteiig bezárólag minden. Szívesen olvasok önismereti, pszichológiai, ezotéria témáihoz tartozó írásokat. Szeretek a természetben lenni, utazni, ha feltöltődésre vágyom. Az irodalmi alkotások az életem során mindig nagy hatással voltak rám. Mind magánemberként, mind szakemberként. Ez utóbbiból kifolyólag magam is időnként megfelelően eladható és előadható szövegek szerkesztésében, megírásában közreműködtem már. Könyvtárosi és alkalmi rendezvényszervezői pályafutásom alatt, ha nem akartam folyton másolni, sokszor hagyatkoztam saját szókincsre: helytörténeti kiadvány szövegénél, ünnepi és alkalmi beszédeknél; a különböző műsorok összeállításánál a versek tematikájára pedig különösen figyeltem mind a tartalmi, mind az időbeli és történeti sorrendre. Időnként erős késztetést érzek arra, hogy közöljem a gondolataimat, az érzéseimet. Gyakran előfordul, ha másnak nem tudok beszélni a problémáimról, gondjaimról, ötleteimről vagy csak egyszerűen elmélkedni szeretnék a nagy dolgokról, fogok...