Gyermekkori montázs

Gyermekkori montázs

Anyám a Szűzhöz hosszan imádkozott,
apám igazabb életről álmodott…

Nyári égbolt tetejéről aranyruhás nap köszönt,
hajnali harmat hűs cseppjét hullató fenyő özön,
kíváncsi kabócák levelek közt matató nesze,
fű szigethalmon fehérlő szegfű gombák feje.
Kitárt ablakon belibbenő olajfa illata,
láztól bódult cserepes ajkú, didergő éjszaka,
rigót ijesztő füttytrilla a korhadt cseresznyefán,
béka ugratás könnycseppnyi gödör iszamos partján.
Alkonyi lidércfények vörösen felizzó szeme,
csattogó fülemüle fájó, szerelmes éneke,
erdei utakon végtelenbe tűnő alakok,
ellobbanó gyertyák, temetői hervadt illatok…

Anyám ujjai közt pókháló fonál,
apám kezében feneketlen pohár…

Széttört üvegcseréphalom – tűnő álmok sora,
gyermeki lélek gyémánt tükrén épülő,
hasadt kristálypalota…

Hodos Éva
Author: Hodos Éva

A hatodik X-et hagytam magam mögött már, mikor elkezdtem írni. Valahol mindig is bennem volt a késztetés, papírra kellene vetni a gondolataimat. Az élet sokszor más lehetőséget nyújt, nem kínálva választást. 40 éves közszolgálati jogviszony után nyugdíjazásommal érkezett el az én „szabadságom”, végre tehetem azt, amit mindig is szerettem volna. Legtöbben az életükről kezdenek el írni, nálam sem volt ez másként. Vidéki ember vagyok. A levegő mellett tartozéka ennek a létnek a fű, a fa, a virág, a rét, az állatok, egyáltalán a táj minden varázsa. Ha százalékban kellene kifejezni azt mondanám 90%-át írásaimnak a természetábrázolás teszi ki. Ezen kívül megtörtént bűneseteket dolgozok fel, elképzelt lélektani helyzetekkel, ahol nem a nyomozás áll a központban, hanem az emberi lélek formálódása, torzulása. Szívesen nyúlok a paraszti világhoz, de modern korban is játszódik ilyen témájú írásom. Verseket és prózákat is írok.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az ezüstfenyő toboza A völgyben már megült a hajnali pára, sűrűn és fehéren, mint a frissen fejt tej. A hegyek lábánál fekvő kis faluban ilyenkor

Teljes bejegyzés »

Március óta 

Mikor is írtam rólad, neked utoljára? Talán március közepén mérgemben, Hogy kezdtél elmenni rossz irányba S hogyan süllyedsz el a mélyben.   Azóta is beszélnünk

Teljes bejegyzés »

Ébredezés

Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat újságíróként, főszerkesztő-helyettesként, korrektorként, kommunikációs és PR- marketing asszisztensként kezdtem. A

Teljes bejegyzés »

Levegőt!

  Minden jó lesz, magamban ezt hajtogattam. Aztán már levegőt sem kaptam, annyira megfelelni akartam…. Alárendeltem sok mindennek magam. Pedig… nem tudhatod a sors mit

Teljes bejegyzés »

Káprázat

Fantáziám képének műalkotása, Egy ember, kinek megvakít hibátlansága. Fényévnyi távolság van kábulatom és közted, Mindent, mi bennem nincs, te magadba fűzted.   Gondjaim hadát így

Teljes bejegyzés »

Vajon örökre eltűntek a csillagok?

A belvárosi buszmegálló sarkába húzódva ácsorgott, miközben egy vékony, puhakötésű, sötétkék könyvecskét szorított erősen a mellkasához. Közel egy órát kellett még várakoznia a busz érkezéséig, de nem bánta – szándékosan jött korábban. Válláról lassan lecsúszott

Teljes bejegyzés »