Az élet szolgálata

Az élet szolgálata

Nyári kánikulában
szférákon át vándorló afrikai porban
fuldokló szűrt félhomályban
sűrűn törölgerve homlokom
egyre csak azon gondolkodom:
Mi lehet ott túl a határon
a Kárpátok árnyékában,
szirénák zúgásában
Fegyveres álarcosok
honfitársakat fogdosnak
s durván kocsiba tuszkolnak,
az éterben tusakodnak
A szőke Tisza vörös színre váltott,
partjain roncsolt testek sora
emlékeztetnek a bolsi paradicsomra
Mit jelent a kápátaljai magyarok sóhaja,
fiataljaik gyors-kegyetlen halála
mindennapjaik félelmetes kilátástalanságai
a nyelvhasználat megtiprása
ünnepeik meggyalázásai
Csendes elnéptelenedé
csak a pusztítás, csak a pusztítás
maradt csak a nvedés, csak a szenvedés.
Hol marad az élet szolgálata:
a pozícióban, a hatalomban
az örök szereplési vágyban
az alkoholban, a drog használatában
a kulináris abúzusban
a bálványimádásban
Az úniós ölelkezésben
A fegyvergyártásban
a történelem hamisításban
a tömánytelen káromkodásban
Mit hagytak meg nekünk
meghagyták a szeretetet
A lelkiismeretet,
meghagyták at Isten hitet
S akinek megadatott:
a megszületet gyermeket
mert a gyermek vállalás és felnevelés
a földön a legnagyobb tett
ez a világ teteje
ezekért érdemes élni.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ne bántsd a virágot

Edit Szabó : Ne bántsd a virágot Hogy kerültél ide, kérlek magyarázd meg most énnékem, hegyek között nyíló viág bontogatja lila szirmát. Kövek mellett gyökér

Teljes bejegyzés »
Versek
Szekeres Zsanett

Olga a cápa

  Olga egy nagy fehér cápa, kész fegyverarzenál a szája. Ő az óceán rettegett réme, közel s távol nincs ellensége. Két sor fog villog baljósan,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kannibálok

Rózsa Iván: Kannibálok Nem vagyunk semmivel sem jobbak, mint az állatok; tulajdonképpen kannibálok módjára egymást faljuk fel a túlélés reményében. Emberek vagyunk egyáltalán? Vagy ember-állatok?

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek Ha megtámad egy szúnyog, üsd le! Védd magad! Ne érdekeljen, milyen volt a gyermekkora, ne mérlegelj! A szúnyog köztudottan vérszívó; nem azért,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »