A mi utunk

Előttem álltál és a testünk összeért,
Felnéztem rád, az ajkadra várva.
Beleívódott égőn szívembe e kép,
Mint a világ legszebb boldogsága.

Tenyeremet tenyeredbe téve átjárt
Egy földöntúli remény, egy vágy,
Hogy ne lehess Te már soha másé.
Ezentúl csakis hozzám tartozzál.

Lesütöttem a szemem e szégyenért,
De hiába, ha e tűz szívemből kiállt:
Én tied vagyok, hát légy Te is az enyém,
Vagy felemészt ez őrült szerelem láng.

Előttem állsz s már szívünk is összeér,
Együtt bóklászunk bódult egy világban.
Nincs akadály, kétely, vagy gyengeség,
Mely szerelmünk útjába – valaha is – állhat.

Előttem álltál és a testünk összeért,
Felnéztem rád, az ajkadra várva.
Beleivódott égőn szívembe e kép,
Mint a világ legszebb boldogsága.

Tenyeremet tenyeredbe téve átjárt
Egy földöntúli remény, egy vágy,
Hogy ne lehess Te már soha másé.
Ezentúl csakis hozzám tartozzál.

Lesütöttem a szemem e szégyenért,
De hiába, ha e tűz szívemből kiállt:
Én tied vagyok, hát légy Te is az enyém,
Vagy felemészt ez őrült szerelem láng!

Előttem állsz s már szívünk is összeér,
Együtt bóklászunk bódult egy világban.
Nincs akadály, kétely, vagy gyengeség,
Mely szerelmünk útjába – valaha is – állhat.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Együtt bóklászunk bódult egy világban.”

    Remekül jellemezted, hogy milyen a szerelmes ember. Nem a való világban él, mert a szerelem bódulttá teszi. Petőfi szerint a szerelem sötét verem. Csodálatos érzés, mely elröpít a realitások talajáról, vagy tán épp ezért csodálatos?

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Kapocsi Annamária

Örök pillanatban

  Már minden pillanat, a nyári ég alatt oly könnyen megharap, míg oszlik majd a fagy, és csendesül a vágy, nem ad már új ruhát,

Teljes bejegyzés »

Miskolci őszi elégia

Miskolci őszi elégia A szürke bércek ködbe vesznek távol,párát lehel a fáradt Szinva-part.Az ablakomból nézem ezt a tájat,mely annyi fázós, néma titkot tart.Én tizenkilenc évesen

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nova Black

A gyermeki feloldozás

Nap mint nap érzi, hogy valami változik, nem tudja pontosan, hogy mi, de az érzései, a gondolatai, a lelkivilága mind húzzák lefelé a mélybe. A

Teljes bejegyzés »

A néma alkotó

  Vannak emberek, akik hangosan hirdetik magukat, és vannak, akik csendben, lépésről lépésre építik a maguk kis világát. Én talán az utóbbiak közé tartozom. Nem

Teljes bejegyzés »

Időm

  Múltam, és jövőm én vagyok? Az idő, mit gyorsan felfalok, Felemészti a pillanatot. Nem az vagyok, mit itt hagyok. Author: Keilhauer Péter Sziasztok! Keilhauer

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Apukák és anyukák

Rózsa Iván: Apukák és anyukák Szerte a világban, mondhatni szinte mindenhol, az apukák és anyukák túlnyomó része rendes: dolgozik a munkahelyén és otthon, gyermekeket nevel

Teljes bejegyzés »