Alkonyatkor

Eljött hát az alkonynak elringató ideje….

Ugyan már, ne sirad te szív azt, ami elveszett !
Hiszen annyit mesélhetsz az utánad valóknak,
Csak győzzék kísérni számos útravalódat:
Milyen volt felnőni az évszázadnak küszöbén…
Megélni szívedben zajló érzelmek küzdelmét….
Kihajtatni s elfojtani tengernyi sok reményt…
Helyt állni az élet sokszor bonyolult szentélyén.
Szívemben alkony mélységű felismerés lapul,
-Míg bent őrzöm az élet lángját őrült konokul-
„Jót tenni az életben volt a legnagyobb szépség.
S a felismerés, mégis emberhez méltón éltél….”
Lehúz lassan végül egy békés, mámoros alkony.
Szempillám csukódik, szuszogásom egyre lassul,
Mégis őszinte és hálás köszönetet mondok,
Hogy beszippanthattam csodálatos szép világunk.
Ez alkony nem elmúlás, – felismerés ideje,
Hogy az élet szép, talán még ételmes is lehet,
Hogyha nem hagyjuk, csakis magunk körül forogjon…
Ha engedjük, szívünk mások mellé horgonyozzon.
Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A kék virágos csésze

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A tárgyak lelke című antológiájában jelent meg.   A nagyszünetben a szertárba mentem a kék virágos porceláncsészével, amit eddig

Teljes bejegyzés »

Napfogyatkozás

Száguld… fut a vágy, rohan az akarat, át a városon, betöri az ablakot, ki a falakat, leül nálad, s kérdően néz rád: Figyelsz te? Gondolsz-e

Teljes bejegyzés »

Anyám illata!

Anyám illata! Nem használt drága parfümöt, mégis neki volt a legfinomabb illata! Ha átölelt, s mellkasába fúrtam síró arcomat, illata megnyugtatott, ő volt a biztonság

Teljes bejegyzés »

Vizet, hidat védelmezek

Edit Szabó : Vizet,hidat védelmezek „Esik eső ködös zápor „, Szent János szobrát ott látod, országoknak védőszentje, akit ma is megtisztelnek. Papként élte az életét,

Teljes bejegyzés »

A fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Bagoly mondja

Edit Szabó : Bagoly mondja Bagoly mondja verébnek, hogy most csendet kérek, nappal alszom és éjjel vadászatra térek. Fészket rakhat madárka, mindenki magának, élni akar

Teljes bejegyzés »