Kedves Niki!
Köszönöm szépen a kedves szavakat, és hogy ezt a nagyon személyes történetet itt megosztottad velem! Őszinte részvétem apukád miatt! Nagy ölelést küldök neked!
Kedves Miklós!
Nagyon szépen köszönöm! Örülök, hogy tetszik! A – nem titkolt – célom az volt vele, hogy másokban is elindítson bizonyos, akár a saját életükben megélt érzelmeket/érzéseket (mert hiszem, hogy ezekkel dolgunk van magunkban…), illetve nekem is egy terápia volt, hogy 30 év után kiírtam magamból ezt az emléket, illetve nagyon nem mindegy, hogy egy kisgyerekkel hogy viselkedünk, de ez utóbbit én is tanulom még egy kétéves, cserfes kislány anyukájaként. 😉
Köszönöm szépen! Igaz történet.
Kedves Niki!
Köszönöm szépen a kedves szavakat, és hogy ezt a nagyon személyes történetet itt megosztottad velem! Őszinte részvétem apukád miatt! Nagy ölelést küldök neked!
Kedves Miklós!
Nagyon szépen köszönöm! Örülök, hogy tetszik! A – nem titkolt – célom az volt vele, hogy másokban is elindítson bizonyos, akár a saját életükben megélt érzelmeket/érzéseket (mert hiszem, hogy ezekkel dolgunk van magunkban…), illetve nekem is egy terápia volt, hogy 30 év után kiírtam magamból ezt az emléket, illetve nagyon nem mindegy, hogy egy kisgyerekkel hogy viselkedünk, de ez utóbbit én is tanulom még egy kétéves, cserfes kislány anyukájaként. 😉
Nagyon jó írás! Elgondolkodtató!
Kedves Katica!
Nagyon köszönöm a kedves hozzászólásodat!
Örülök, hogy tetszett! 🙂