kedves Nélia, nem baj az, ha nincs előre kiforrott téma, stílus, meg hasonlók. sőt, szerintem az az igazi.
mindamellett, ha a gondolatok csak jönnek és jönnek, nem muszáj szerintem őket szép, szabályos mondatokba gyömöszölni, amúgy rendesen, pontokkal komótosan elválasztani…
ez az írásom is bekerült a „Lélekharang 2026. – Művész Ma” e-Book antológiába. ebből az alkalomból kiegészítettem az elsőként itt publikált versemet egyszerre két, egymástól eléggé különböző „recenzió” -val is, mert számomra elég érdekes lett az eredmény…
Ez a versem az „Év blogszerzője 2026.” megtisztelő cím adományozása során „Az ember egy csöppnyi kozmosz – Versek Antológia 2026.” könyv bemutatása alkalmával felolvasásra került a Fedák Sári színházban, Soroksáron, 2026.10.24. -én.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani úgy az IR szerkesztőinek, Adriennek és Árpádnak a díjért, mint különösen is Vígh Erikának a mélyen átérző interpretálásért!
nagyon szívesen. a „kreatív” íráshoz is készült idő közben egy „recenzió”, ha van kedved, olvass bele…
kedves Nélia, nem baj az, ha nincs előre kiforrott téma, stílus, meg hasonlók. sőt, szerintem az az igazi.
mindamellett, ha a gondolatok csak jönnek és jönnek, nem muszáj szerintem őket szép, szabályos mondatokba gyömöszölni, amúgy rendesen, pontokkal komótosan elválasztani…
had íródjanak csak úgy, mint ahogy belülről utat törnek maguknak, s ha tagolódni akarnának mégis, pont helyett jók erre a vesszők. nekem sokat segít a hangos önfelolvasás: rögtön kiderül, hogy akadozik-e, vagy szárnyalnak-e a rímek, hangzatok, dallamok.
pl. így: https://irodalmiradio.hu/2024/06/07/gondolatok-a-kreativ-irasrol-koltok-legyunk-vagy-szabadok-ez-a-kerdes-valaszthatok/,
vagy így: https://irodalmiradio.hu/2025/09/01/mint-a-sorok-a-papiron/
tetszéssel olvastam ezt az írásodat! ezért is vettem a bátorságot ennek a kommentnek a megírására…
ez az írásom megjelent a „Lélekharang 2026., Művész Ma” e-Book antológiában, és „Különdíjat” nyertem vele. jól esett, örültem neki…
ez az írásom is bekerült a „Lélekharang 2026. – Művész Ma” e-Book antológiába. ebből az alkalomból kiegészítettem az elsőként itt publikált versemet egyszerre két, egymástól eléggé különböző „recenzió” -val is, mert számomra elég érdekes lett az eredmény…
Ez a versem az „Év blogszerzője 2026.” megtisztelő cím adományozása során „Az ember egy csöppnyi kozmosz – Versek Antológia 2026.” könyv bemutatása alkalmával felolvasásra került a Fedák Sári színházban, Soroksáron, 2026.10.24. -én.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani úgy az IR szerkesztőinek, Adriennek és Árpádnak a díjért, mint különösen is Vígh Erikának a mélyen átérző interpretálásért!
„aranyló szirmokon
lecseppen a napsugár
tó vizén látom
alkony pírja vár:
… álmodom őt is…”
pedig szerintem nem. látod.
sőt! érzed is…
mit is mondhatnék. csak búcsú van, de végső búcsú nem létezik…
hm.
mélyen született annó a kérdés, és íme, mélyről feltört a válasz is, hisz „kinyílt az ég és bezúdult a fény… ”
( https://irodalmiradio.hu/2024/11/12/a-jelen-ido-inspiraltcio/ )
hihetetlen belső nyugalom árad írásaidból.
árad, árad, és lassan betölt…
Gábor
igen. valahogy így.
tovább is van? mondjad még…
Gábor