Jutkának                                               „A bánat...

  dúdolgatva, énekelve piciny lányka futkosott, talpa alatt sárga kavics összezörrent, s szégyenkezve meghunyászkodott.   gondolkodva, szép-epedve lány, szerelmes, ballagott, szép kedvesét irigyelve sárga kavics...

        „kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy félpénzem”*   1974. szeptember 2. volt, úgy emlékszem, egy kicsit borongós, hétfői nap, kora délelőtt....

Jutkának Te!   tied ni, nesze, vidd! miért nem szaladsz vele, bele? a zugodba, otthonodba, otthonába? (ne is mondd, hogy most nem lehet, én is tudom!)...

a szavak csak ajtók, a szavak csak ablakok az érzések és a gondolatok előtt: amikor zárt a zár, belépni, kilépni, érteni nem megy, benézni, kinézni,...

Rékának        „légy jó mindhalálig”*   Mielőtt Apám elment, egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Beszélni kezdett magáról, gyerekkoráról, diákéveiről, a háborúról, az azt követő...

  … „szeretem, ha megölelsz. szeretem, ha magadhoz húzol. szeretem, amikor a kifejezendőt simogató kezednek adod át. szeretem, ha megcsókolod lágyan a nyakam. szeretem mindenemet neked...

      „Azért vagyunk a világon, hogy        valahol otthon legyünk benne.” * de mi a földi lét? vendégség? vagy csak számtalan kétség, kétség,...

mottó: az érem „harmadik oldala valami döntő dolgot képvisel – a perspektívát. Az érem vékony széléhez hasonlóan lehetővé teszi számunkra, hogy az egészet lássuk, nem csak...

Judithnak   azt írtam le neked: „tudod, ki voltam, nem tudod, ki lettem”, de már láthatod, semmit sem változtam. voltam, aki lettem.   azt is...