Kolostorrom Hűs celláin át riadt szél űzi a sok elhagyott imát. Bonszai Mesteri torzó! Örök gyermeket dajkál a metszőolló. Eső Vad vagy bársonyos; nem véti...

Első randevú előtt Még magamban teremtelek; könnyed léted tűnő harmat. Még minden vagy, mit ismerek, mit egy fotó meg nem adhat. Alakodban látni vélem szélben...

A szeg Görbe hátú őrszem, fal ura, ott ül, torz kérdőjelet formáz, mégsem bántom, jó egy alkura, mert rajta függ egy öreg tornász. Egy emléket...

Hajnali mámor Ében pillanat. Fekete csókja oldja az új ráncokat. Pörkölt áldás Forró akarat. Könnyű, bársony gőz alatt aranyhab szalad. A lángvirág Izzó holdvilág. Testéből...

Hanyatló messzeség Elkopnak a felhők az ón-tengeren, és kopik végessé a vad végtelen; elkopnak a távolban zengő bércek, és kopnak a vicsorgó szikla-élek; elkopik a...

Addig… Míg a szemeidből néha elszöknek az el nem sírt könnyek, ha mások kínja szíved tépi, mert eszed már nem bírja. Amíg hited a kétkedéssel...

Csillaghullás Csillag szökik az égen, vászna tiszta, hűs ében, szájat húz rá így nevet a sok imán, kérésen. Csillag szökik az égen. Bár kérhetnék, mint...

Gyötrő tavasz Konok bazalt fellegek kaptatnak az égen, alant a föld mégis az aszálynak hódol. Nyárrá vénült a tavasz, nem olyan, mint régen. Esőkről lódít,...

Vándorének Hogy zúg az erdő, az ős-merengő, hallgatom én, az örök tekergő. * Nézd a törzseket, szokták az eget és a földet is. Rend csak...

A vén köszörűs balladája Szólt a sors: A pengét mentsd ne a tokot! És elém köpött százhúsz lépcsőfokot. Megbillent az ég, talán rábólintott; a panelsor...