-
Sütő Ágnes
Írások
Fényvarrat
Felgördül a függöny, most még egyszer, utoljára. Az üszkös romok közül váratlanul újra lobban a láng. Nézd, a hajnal derűje elmossa a régi félelmeket, és...
A szabadság tévedése (Fragmentumok)
Túl hamar lemondasz mindenről, szerelemről, barátokról. Eldobod őket, mintha nem léteznének, mintha fontosak nem is lennének. Hirtelen harag, sértődés, majd jön a néma, kék halál....
Dermedéspont
Üres napok telnek, szobám most sivár, nevetésed csend, emléked halk szonár. Vidám múltunk már csak egy memoár, állok itt némán, mint húrvesztett gitár. Hallgat az...
A föld hívó szava
Fáj a város harca, sok lüktető fénye, Bár lennék csak porszem, ágyam földnek kérge. Élnék kies tájban, mint egy kék vadvirág, Mely csillagtető alatt iszik...
Lélekpáncél
Mutass derűt, ha tépve fáj a bánat, s éji párnád mindig könnyel ázik át. Ha hűtlen lett a jó barát, s a vádak közt nem...
Álomtolvaj
Fojtott érzéseim űzöttje vagyok, tekinteted tüzében elégek. Álomtolvajként törsz rám az éjben, csomót kötsz a vágy vékony idegére. Forró pára ül lázas testemre, vacog bennem...
Megfagyott csend (Közöny)
Mögöttem alkonyba burkolt a rakpart, Cipőmnek sarka kopog az aszfalton, Reszketve lépem át a pillanatot, S a szürke füstködben didereg szavam: Közönyben suhanó árnyékok vagyunk,...
Aranyrácsos kalitka
Aranykalitkában dúlt fészek Fogoly vagyok, egy rab madár Rácsok közt kínzó szenvedések Fojtják lelkem tiszta sugarát. Fémbörtönöm a csalfa álmom Benne egy izzó tűzkarika Kalitka...
Örökölt tartás
Vakítóan fehér, tanult vállalás, Te vagy az egyetlen, kitartó támaszom. Viharban is ott állsz, szilárd lábakon, Mozdulatlan, mint egy mozaik kőrakás. Kinek életét a sok...