Kedves Marcsi! Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. Tökéletesen Egyetértek a véleménnyel, de az a legszomorúbb ebben az egészben, hogy nem ők az egyedüliek kishazánkban akik méltatlan körülmények között kénytelenek élni.

Eddig eszembe ez sem jutott, hogy a szeretett mamám, miért tudott oly könnyen beletörődni a sorsába. Arra tudok gondolni, hogy talán a fiatalságában rejlik a titok. Tizenévesként úgy érzem neki az életben maradás volt a legfontosabb. Sajnos már nem kérdezhetem meg tőle. Köszönöm szépen, hogy itt jártál!

Köszönöm szépen, hogy elolvastad. Az külön öröm, hogy elnyerte a tetszésedet. Szeretettel látlak legközelebb is!

Örülök, hogy időt szántál az írásom elolvasására. Az pedig külön öröm és megtiszteltetés, hogy tetszett is. Gyere máskor is, mert szívesen látlak téged és másokat is egyaránt. Egyelőre még a régebbi írásaimat rakosgatom fel a blogba, de igyekszem rendszeresen frissíteni a dolgaimat. Szépeket Neked!

Drága Gyöngyi néni!

Annyira édesnek tetszik lenni. Nem is tudom miképp köszönjem ezt meg magácskának. Higgye el, anélkül, hogy üres szavakkal vagdalkoznék sejtem, mit él át mostanság. Született sérültként volt időm megszokni azon hiányosságokat, amelyek a maga életében csupán néhány éve nincsenek. Borzasztó nehéz lehetett, amikor mindent muszáj volt feladnia, ami korábban természetesnek tűnt. Ezért gondolom, érzem úgy, hogy számomra mindez természetes, kvázi sokkal könnyebb. Rengeteg erőt, kitartást kívánok a mindennapjai elviseléséhez! Sok-sok szeretettel puszilom!

Szia!

Sajnos biztosan nem tudom ki vagy, találgatni pedig nem szeretnék.
Köszönöm szépen a kedves, bátorító sorokat. Rendkívül jólestek.
Hasonló szépeket és még több jót kívánok én is!!!

Drága Ági!

Köszönöm szépen megtisztelő, kedves mondataidat. Te is sokat jelentesz számomra!
Rendkívüli öröm ez nekem. Maradjunk meg egymásnak még így a lehető legtovább!

Szeretettel:

Heni