Szomorú, alkalomhoz illő írásod érdeklődéssel olvastam. Az élővilágban az ember tud a legaljasabb lenni. Ez kortól független, mindig így volt és így is lesz. Természetesen vannak és lesznek is olyanok, akik emberek – a szó nemes értelmében – tudnak maradni az embertelenségben.
Szeretettel: Rita
U.i.: Van benne egy dátum elírás „írtam 2123. november 27-én”
„Amíg gyönyörködik a szem, a lélek,
utazója volt a tavaszi fénynek.”
Szeretettel: Rita
„Amikor a virágok nyílnak illatos mézszínű fénybe,
pompás pirosak és sárgák vegyülnek fehérbe, kékbe.”
Szeretettel: Rita
„Tudom milyen messze vannak,
de közel, mint az álom,”
Szeretettel: Rita
„Karácsony felé kísér, vezet újra
sok kis emlékem, ahogy felnőnek,
feldíszítenek engem is az útra.”
Szeretettel: Rita
Jól összefésülted ezeket a verseket, igazán vidámra sikeredett.
Szeretettel: Rita
Én már kézhez kaptam. Jópofa volt.
Szeretettel: Rita
„Indulatok elnémulnak,az ellentétek csitulnak
csillapulnak az ellenfelek s megállapodnak”
Bár így lenne!
Tetszéssel és szeretettel: Rita
Nagyon kedves, szerethető mesét hoztál. Örömmel olvastam.
Szeretettel: Rita
Meghatóan szép sorok a ragaszkodásról, a kis faluról, amely hazavár és ahol egyszer majd végső nyugalomra is találsz.
Tetszéssel és szeretettel: Rita
Szomorú, alkalomhoz illő írásod érdeklődéssel olvastam. Az élővilágban az ember tud a legaljasabb lenni. Ez kortól független, mindig így volt és így is lesz. Természetesen vannak és lesznek is olyanok, akik emberek – a szó nemes értelmében – tudnak maradni az embertelenségben.
Szeretettel: Rita
U.i.: Van benne egy dátum elírás „írtam 2123. november 27-én”