Igen, csak volt a kedvenc napom a kedd, már rég óta nincs kedvenc napom. Ahogy írtam is, az a kedvencem, amikor találkozni tudok olyan emberekkel, akiket szeretek, akiknek a társaságában jól érzem magam. Lehet, hogy panaszkodom időnként, vagy úgy tűnik, mint ha azt tenném, de saját magam nem tartom siránkodó, önmagát sajnáltató, panaszkodó embernek. Vannak tények, melyeket megírok, mint például, hogy a nyár volt számunkra a legeseménytelenebb évszak, de ez nem panasz, hanem tény. Teljes mértékben megértem a családom minden tagját, hogy azt a kis szabadságot a saját feltöltődésükre fordítják, a férjükkel, gyermekeikkel nyaralnak, üdülnek, wellnesseznek. Annak is örülök, hogy telik rá nekik, hogy mindnek van otthona, autója és lehetősége van akár a tengerparti nyaralásra is. Igyekszem és mindig is igyekeztem a saját kikapcsolódásom magamnak megoldani, azt nem terhelem másokra. Viszont most az én programjaim is „nyári szünetre mentek”, ráadásul a baleset is korlátozott sok mindenben. Most már hála Istennek beindul az élet. Tegnap színházban is voltam, hétfőn megyek a nyugdijas klubba és már az uszodát – szaunával együtt – is beiktatom az életembe. Azért van nagy családom, mert vállaltam három gyermeket, akik közül kettő házasságot kötött és ők is vállaltak 2-öt, 3-at, így öt unokám lett és most novemberben érkezik a negyedik dédunokám. Aki nem vállalt gyermeket az nem számíthat a későbbiekben nagy családra. A kicsi vagy kocsi közül a kicsit választottam.
„Bár a tárlat elég nagy volt, a család annyira élvezte a dolgot, hogy amikor a végére értek, olyan érzésük volt, mintha egyszerűen elröppent volna az ott töltött idő.”
Időnként el kell hagynunk a komfort zónánkat, hogy feltöltődjünk és élményekkel gazdagodjunk.
Megörültem, hogy megláttam, tettél fel alkotásokat. Mindegyik tetszett, de ezt kiemelném: „A szív mélyén rejlik egy apróság, A szeretet általi boldogság.”
Ez az „apróság” mennyire fontos.
„Éjszakáid is megváltoztak., álmatlanul telnek el
Rosszul alszol.”
Kedves Tonió!
Mint ha én írtam volna. Szánalmasan keveset alszom, mégse vehetek be altatót, mert rosszul tolerálja a szervezetem.
Nem jó megöregedni és szembesülni annak minden hátrányával, de szerintem a lélek szabad és szárnyalhat. Akár egy ilyen versben is, hiszen a Tied, a Te lelked szüleménye.
Szeretettel: Rita
U.i.: Ismét megnéztem a IR „kirándulásáról” készült fotókat és most sikerült felfedeznem Téged. Jól nézel ki.
Kedves Tonió!
Igen, csak volt a kedvenc napom a kedd, már rég óta nincs kedvenc napom. Ahogy írtam is, az a kedvencem, amikor találkozni tudok olyan emberekkel, akiket szeretek, akiknek a társaságában jól érzem magam. Lehet, hogy panaszkodom időnként, vagy úgy tűnik, mint ha azt tenném, de saját magam nem tartom siránkodó, önmagát sajnáltató, panaszkodó embernek. Vannak tények, melyeket megírok, mint például, hogy a nyár volt számunkra a legeseménytelenebb évszak, de ez nem panasz, hanem tény. Teljes mértékben megértem a családom minden tagját, hogy azt a kis szabadságot a saját feltöltődésükre fordítják, a férjükkel, gyermekeikkel nyaralnak, üdülnek, wellnesseznek. Annak is örülök, hogy telik rá nekik, hogy mindnek van otthona, autója és lehetősége van akár a tengerparti nyaralásra is. Igyekszem és mindig is igyekeztem a saját kikapcsolódásom magamnak megoldani, azt nem terhelem másokra. Viszont most az én programjaim is „nyári szünetre mentek”, ráadásul a baleset is korlátozott sok mindenben. Most már hála Istennek beindul az élet. Tegnap színházban is voltam, hétfőn megyek a nyugdijas klubba és már az uszodát – szaunával együtt – is beiktatom az életembe. Azért van nagy családom, mert vállaltam három gyermeket, akik közül kettő házasságot kötött és ők is vállaltak 2-öt, 3-at, így öt unokám lett és most novemberben érkezik a negyedik dédunokám. Aki nem vállalt gyermeket az nem számíthat a későbbiekben nagy családra. A kicsi vagy kocsi közül a kicsit választottam.
Szeretettel: Rita
„Bár a tárlat elég nagy volt, a család annyira élvezte a dolgot, hogy amikor a végére értek, olyan érzésük volt, mintha egyszerűen elröppent volna az ott töltött idő.”
Időnként el kell hagynunk a komfort zónánkat, hogy feltöltődjünk és élményekkel gazdagodjunk.
Szeretettel: Rita
„Kertészkedem, lefestem a virágom.
Csokromban éledezik a világom.”
Tetszéssel olvastam verssoraid.
Szeretettel: Rita
Így legyen kedves Brigitta!
Szívből kívánom Neked.
Szeretettel: Rita
„él bennünk a remény,
hogy majd egyszer, újra
mint csillagok az égen,
egymás mellett ragyoghatunk
úgy mint réges-régen.”
Nagyon szép sorok. Én a szüleimmel szeretnék együtt ragyogni az égen.
Szeretettel: Rita
0
Kedves Gyöngyi!
Egyik szebb, mint a másik. Nagyon jó olvasni a verseid, mert pozítiv üzenetük van. Nem lehangolnak, hanem feldobnak, szinte szárnyakat adnak.
Szeretettel: Rita
„Még hallom, ahogy suttog az akác,
Feltűnik a szép, virágos tornác.”
Kedves Gyöngyi!
Mást is kiemelhettem volna, de ennek annyira megfogott a hangulata.
Szeretettel: Rita
Kedves Gyöngyi!
Megörültem, hogy megláttam, tettél fel alkotásokat. Mindegyik tetszett, de ezt kiemelném: „A szív mélyén rejlik egy apróság, A szeretet általi boldogság.”
Ez az „apróság” mennyire fontos.
Szeretettel: Rita
„Éjszakáid is megváltoztak., álmatlanul telnek el
Rosszul alszol.”
Kedves Tonió!
Mint ha én írtam volna. Szánalmasan keveset alszom, mégse vehetek be altatót, mert rosszul tolerálja a szervezetem.
Nem jó megöregedni és szembesülni annak minden hátrányával, de szerintem a lélek szabad és szárnyalhat. Akár egy ilyen versben is, hiszen a Tied, a Te lelked szüleménye.
Szeretettel: Rita
U.i.: Ismét megnéztem a IR „kirándulásáról” készült fotókat és most sikerült felfedeznem Téged. Jól nézel ki.
Kedves Regina!
Nagyon szépen köszönöm az olvasást és a kedves hozzászólást. Igen, az ősz idézheti a szüretet is.
Szeretettel: Rita