Miért?

Miért?

Miért veted rám szemrehányó tekinteted
Hogy elvesztettem józan itélőképességemet?
Hogy hazatérve mosolytalan arccal köszöntelek?
Hogy üdvözlés helyett bambán a távolba merengek?

Már észlem arcodon lankadó mosolyod
Mert tört hátam láttán lassan felfogod
A sors játszhat velem goromba dolgokat
Igy a lelkem súlyos terheket hordozhat

Lassan kibuggyant belőlem a gondterhelt gondolat
Vérpadra hurcolta hazánkat egy álnok fondorlat
Hamis képet mutat a sokszinü Európa
Végre láthatóvá vált az álnok Júdás csókja

Pénzügyi spekuláns szorit a markában
El akarna pusztitani a cethal gyomrában
Károgtak,rágalmaztak a hazai ellenfelek
A hatalom átvételéről hamar megegyeztek

Ám érveivel meghátráltak a marionett figurák
S Ninive sorsára juthatnak,mivel bemocskolták Összefogással, tisztességgel S összefogássals,tisztességgel skemény munkával
Össze kell fognunk az igazság népünk bajnokával,

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

92 − = 85

Álomváró

Este van. Vár az ágy. Egy plüssmalac röfög. A tej is megalszik, falevél sem zörög. Pulóvert fon pók a sarokban. Gyere, bújjál ide gyorsan. Betakarlak,

Teljes bejegyzés »

Időutazás

A fűben pihenve néztem, mint játszik a fény, a levélmintás árnyék, és az akácillattól bódult sok pici lény a diófa alatt, békés bűvkörödben. Bőröd feszes

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

A titok

  Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására

Teljes bejegyzés »

Kézen fogott az Isten.

Hitemmé vált a talpam alatt Tévedésein kopott utam. Hajnalok pírján éjbe hasadt. Mégis, fénye szívemre zuhant.   Vesztett tegnapok sírásait Konokul újra kísértettem, Díszítve zörgető

Teljes bejegyzés »

Minek nevezzem…?

Minek nevezzem az álmot… mely szívembe mennyei fényt sugároz, mely az odaföntvalók földi mása, lényemnek vajúdása? Minek nevezzem az álmot… mely szerelmi lázt hoz, s

Teljes bejegyzés »