Béres

Béres

Prometeusz fénye csillog
S ez a fény örökre köztünk villog
Nem beszél, nem magyaráz
Csak az utunkra vigyáz
Erőt sugároz küzdelmeinkre
Békjót borit félelmeinkra
Minden korban újra éled
Vigyázz reá, mert Te is félted
Minden század megszülte hőseit
Kik gyakran túlszárnyalták őseik
Munkával ,kitartással ,bátor helytállással
A mindennapi kemény harcok vállalásával
A kudarcok fölé tudtak mindig emelkedni
Céljuktól sohsem sikerült őket elrettenteni
Minden parányi célért vért veritékeztek
Megszállottság nélkül egyszóval nem léteztek
Bárhonnan inditották fárasztó útjukat
Nem felejtették el esetleges sikertelen múltjukat
Béres József is az alapoknál kezdte
Munkája során az összefüggéseket alaposan megfigyelte
Sokat gondolkodott, s ebből született ötlete
Hogy jobb legyen az embernek, betegnek élete
Éltének,munkásságának legnagyobb üzenete
Hogy nem csupán a gyógyhatás elérése
Hanem a hit a munka erejében,eredményességében
Ez tart meg valamennyiünket a lelki békében
Nem azt tartjuk fontosnakTamáshoz hasonlóan
Hogy lássuk Krisztus sebeit,hanem hogy higgyünk
Ez a hit emelte emberi magaslatra
Ez lehet jövő nemzedékünk lelki tápláléka

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Foncsor és hamu

Ott áll… a tükör előtt. A foncsor repedt, a tükör torz, arcát széttörve látja, szeme idegenné fakult, homlokán hideg árnyék gázol át… keresztül-kasul. Éjjel, az

Teljes bejegyzés »

Dermedéspont

Csend lett nevetésed, emléked halk szonár, üres napok telnek, szobám néma, kopár. Régi, tiszta érzés helyén szél sírdogál, nem maradt ott semmi, csak egy rideg

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

A föld hívó szava

Fáj a város harca, sok lüktető fénye, Bár lennék csak porszem, ágyam földnek kérge. Élnék kies tájban, mint egy kék vadvirág, Mely csillagtető alatt iszik

Teljes bejegyzés »

Egy szikra

Egy szikra Vigyázzon azzal a lánggal. Nem is sejti, hogy ebben a szobában minden… én magam is… puszta száraz papírból vagyunk. Egyetlen érintése elég, hogy

Teljes bejegyzés »

Lelked, ha fázik

Edit Szabó : Lelked, ha fázik Lelked, ha fázik, a szíved is fáj, nem látszik arcodon, bent muzsikál, fájdalom érzése mélységekben, nem jut előre a

Teljes bejegyzés »

Mámor-paralízis

Mámor-paralízis   Valóságom helyén van egy gödör, Bennragadtam mély álomba ringva. Szeretetet kívánkozó gyönyör… Semmit sem ér dombokon a dudva. Mossa arcom éj-tavaszi zápor, Beengedtem

Teljes bejegyzés »