Egyszer ez az őrült város is aludni megy végre

Beck Brigitta: Egyszer ez az őrült város is aludni megy végre

 

Budapest, megöregedtél, s mégis olyan vagy,

mint egy kisgyerek,

Hiába csitítanak, hiába terítik rád

az éj sötét leplét, nem számít neked.

Budapest, te nyughatatlan, őrült város,

Már magad is elhiszed, hogy nem vagy álmos!

 

Már magad is elhiszed minden hazugságod,

s meggyújtod fényeid.

És küzdesz, mert az őrültek mindig csak küzdenek,

s bármi is esik szét, nem számít nekik.

Pedig az éjszaka a fényektől szétesik, tönkremegy,

S talán a szétesett éjben aszfaltszíved megreped.

 

Akkor fogod érezni, hogy egyszer meg kell

nyugodnod végre!

Aztán ezért, csak a megrepedt szíved miatt talán

aludni mész majd, és látni fogod, milyen az álmok kékje.

Mert a te álmod csakis kék lehet, Budapest,

Épp olyan kék, mint amilyet a dermedtség az északi szempárokra fest…

Beck Brigitta
Author: Beck Brigitta

Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 22 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »

Önarckép

Nukleon vagyok. Proton, neutron. Csepp anyagcsomó a végtelenben. Lám, parányi fénybe burkolódzom, hadd maradjak árva, észrevétlen.   Nyughatatlan ős erők sodornak vágyak, álmok, ösztönök terében;

Teljes bejegyzés »

_Utószó önmagamról

Kisiskolás korom óta, amióta csak megtanítottak a betűvetésre, próbálkoztam versírással – mint szinte mindenki más. Én azonban mindig is azt éreztem, hogy számomra ez nem

Teljes bejegyzés »

Két utazó

Két utazó Egy ismeretlen, Mégis ismerős galaxisban, Keresik helyüket egy közös csillaghajón.   Messziről érkeztek, mint űrből a hullócsillagok. Két külön történet, Bennem mégis nyomot

Teljes bejegyzés »

Tátongó űrben

Tátongó űrben, haladsz előre, egyedül vagy, de nem zavar. csillagok néznek kérdezőn reád, hogy ez az ember mit is akar.   Bolygók forognak ellipszis pályán

Teljes bejegyzés »

Forró hullámok

Forró hullámok érik a fákat gyulladna lassan tavalyi avar, de hűvös szellők táncolnak rajtuk, érdekes módon senkit nem zavar.   Csorgó patakoknak elment a kedve,

Teljes bejegyzés »