Nehéz bármit is mondani,
nem beszélve, hogy kinek?
Akármit lehet közölni a
fészbukban valakinek.
Nem osztom meg mindenkivel,
még azt sem, ami zavar.
Egy eltévedt porszem,
lehet, hogy nagy vihart kavar.
Ismeretlenek vagy ismerősök
mondják a frankót, a tutit,
a magabiztos emberek
bizonygatják a magas IQ-t.
Vitatkoznak, osztják az
észt, bocsi! De én ebben
nem veszek részt. Nem
haladok a korral?
Maradi vagyok?
Ez így jó nekem.
A kontaktust a szememmel
szeretem látni,
szólni, élni, félni,
tekintet nélkül
nem lehet beszélni!
Author: Rinyu Gáborné
Rinyu Gáborné az Irodalmi Rádió szerzője. Egy kedves barátnőm bíztatott életem egyik legnehezebb szakaszában, hogy vezessek naplót, írjak le mindent, ami foglalkoztat. Megfogadtam a tanácsát, s egyre többször fogtam tollat. A terápia bevált. Másik tanár barátnőm, aki egyben kolleganőm is volt anno, s közben folyamatosan foglalkozott másik szakterületével a pszichológiával – ismervén írásaimat – 2008-ban a budapesti Accordia Kiadó irodalmi pályázatára hívta fel figyelmemet. Így, annak téli, nyári antológiáiban volt szerencsém nyomtatott formában viszontlátni írásaimat, s barátaimat és családomat megajándékozni.
Egy válasz
Köszöntelek közöttünk. Igazából csak építőleg szólnék versedhez.Nem számít a stílus,mindenki úgy ír, ami belőle fakad. De ! Ha van koncepció,s az mondjuk a 4 soros keresztrím, akkor miért nem maradsz annál? Már a 3. versszaknál nem rímel azIQ és a tuti.Majd utána teljesen felborul a következő versszakokban,végül egy 3 sorossal zárod. Csak kérdezem?
Üdvözlettel: Hajni szerzőtárs