Vörösen izzó meteor Vörösen izzó meteort csináltál belőlem. Egy feszültségtől dagadó égitestet, végső pusztításra teremtett szörnyet. Nem tudsz már elmenekülni előlem, édesem! Megállíthatatlanul száguldok az éterben. Darabokra szakít a lelkiismeret, ám ordítok fájdalmat, okádok tüzet. Felperzselődik, aki csak elhalad mellettem. Vonz engem a végcél, vonz engem a becsapódás. Hiába vagy nekem a Napocska, a fény, kihült belőlem a szeretet, a remény. Hibádból lettem lelkedet felemésztő izzás. Debrecen, 2021. május 11. Ég és föld periódusa
Author: Birinyi T. Rebeka
Birinyi T. Rebeka az Irodalmi Rádió szerzője. Életem huszonkét évének több mint a felét az irodalom utálásával töltöttem. Az olvasást unalmasnak, időpocsékolásnak tartottam. Egy épkézláb mondatot sem tudtam leírni. (┬┬﹏┬┬) Középiskolai irodalomtanárom nyitotta fel a szemem az irodalom szépsége felé. És rájöttem, jó dolog az olvasás. A képzelet miatt. Egy fehér papírt látunk csak, rajta fekete betűkkel írt szavakat, ami ránézésre jelentéktelen, unalmas, mégis a jelentésük miatt lesz egy történet, egy könyv. Szemmel nem látni csak pacákat, mégis minden érzékelhető a képzelet terében. Emiatt az érzés miatt írok. Mert, ha van egy magával ragadó story, a valóság és a képzelet határán élek, ez pedig az egyik legszabadabb az érzések között. ui: ha hét évvel ezelőtt szembetalálkoztam volna az utcán mostani énemmel, és leültünk volna kávézgatni, és ilyeneket mondott volna, hogy: “Imádni fogod a szavakat, a jelentésüket, ami miatt imádni fogsz olvasni. Író akarsz majd lenni.” Biztos egy szaftos nevetés alatt köptem volna rá a mogyorós cappuccinóm. (●’◡’●) blog: https://birinyitrebeka.blogspot.com/?zx=b1496d27a15e199