Mi maradt a tarsolyomban
Mi maradt a tarsolyomban
Eljátszottam gondolatban
Miért oly súlyos a hátamon
Múltam, s jövőmet benne láthatom
Mért oly vékony a jövendőm
Angyalszárnyon könnyen vihető
Hova készül szállítani
Kinyílnak-e az ég kapui?
Vagy a pokol mély bugyrai
Sajnos ellenség kereső lettem
A testvér harcban eltévedtem
Háborog a természet
Mert teste ,lelke kivérzett
Visszaszáll az átok az ember fejére
És nyilat hint ellenfelei szívébe
Meglett korom csalódása
Vitt a baljós válságba
Gyorsan számlálom perceim
Hogy láthassam még gyermekim
A távolság felőrli türelmem
Pedig kellene segítenem
Sajnos tanácsaim már nem fogadják
A sors bukfenceit akkor csak várják
Boldogulásukért tenni, tenni kell
Mert a jövőjüket nem veszíthetik el
Mi már kiestünk az aktivitásból
De nem állunk messze a szurkolástól
Együtt érző szívünk kísérjen Bennetek
Legyen méltóságteljes béke menetetek
Mutassátok meg az egész világnak
Ha Őket választják, akkor majd jól járnak
Akkor a maradék múltam js megszépül
A vékony jövőmmel végül is kibékül
A tavasz megélése talán még belefér
Gyümölcse a békemenetnek addigra beér
Hátralévő időm az angyaloknak felajánlom
Az Úr hívására éltemet bezárom.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
