Hol jársz?

Nyugtalan lelkem bolyong az éjben,

közös csillagunkat keresem az égen.

Könnyes éjszakák és borús reggelek,

tudom, hogy már csak egy álmot kergetek.

Zárkózott énedet el tudtam fogadni,

csöndes természeted úgy tudtam szeretni!

Szerelmesek voltunk, és sokat nevettünk,

fáj, hogy elvágyódtál – hisz sokan szerettünk.

Vajon merre lehetsz, kikkel barátkozol?

Bárcsak tudnám, hogy most kihez is tartozol.

Vajon te boldog vagy? Kényeztet az élet?

Vagy csak járod utad, s keresed a szépet?

Te is azon tűnődsz: mivé lett életünk,

szomorúan jársz – kelsz, s kerülöd emlékünk?

Én még visszavárlak. Nem fogom tagadni,

hogy elvesztésedet nem tudom elfogadni.

Közeleg Valentin, a szerelmes szép nap,

Nélküled csak sírok. Vajon visszakaplak?

Nem kell virág, ékszer, csak a két szép szemed.

Jöjj hát vissza, s kezdjünk új, boldog életet!

 

Holéczi Zsuzsa
Author: Holéczi Zsuzsa

Holéczi Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője. Holécziné Tóth Zsuzsa vagyok, nyugdíjazásomig egy bankban dolgoztam vezető beosztásban. Az Alföldön egy kis faluban születtem, ezután Kecskeméten éltem a férjemmel és fiammal, de egy szakmai kihívás miatt tizenhat évvel ezelőtt Piliscsabára költöztünk. Nyugdíjasként szellemi elfoglaltságot is kerestem,  előbb nyelvtanulásra gondoltam, majd kis idő elteltével megfogalmazódott bennem az a diákkorom óta dédelgetett vágy, hogy írni kezdjek, talán még nem késő. Már a Középiskolai tanulmányaimat befejezve népművelés-könyvtár szakon szerettem volna továbbtanulni, de édesapám 17 éves koromban bekövetkezett halála után kereső nélkül maradt a család, ezért munkába álltam – és az évek során egyre messzebb kerültem ettől az elképzeléstől. Az irodalomszeretet és a jó fogalmazási készség persze megmaradt, és mindig jó szívvel gondolok a Középiskolai magyar tanáromra, Baltás Dánielre – illetve az ő osztálytalálkozónkon tett kijelentésére. “Bölcsész létemre az olyanok miatt volt érdemes magyart tanítani, mint  amilyen diák maga volt Zsuzsa “. Az egyetlen tantárgy amiből “dicséret” -tel érettségiztem  a magyar volt, és valahol a lelkem mélyén mindig készültem arra, hogy majd egyszer annál komolyabb “művet” is írok, mint a Macskaújságban közzétett 2 oldalas “nekrológom”. Kedvenc hetilapomat olvasva üzenet értékű volt számomra a Központi Médiaakadémia felhívása, mely szerint képzést indítanak írói ambíciókkal rendelkezők számára. Megosztva elképzelésemet...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Sírni tudna

Sírni tudna, hiszen tudja esélytelen. Ő ugyanis észre sem veszi. De Karin nem sír. Csak némán néz ki az ablakon és Ő, mint minden este

Teljes bejegyzés »

Nyári reggel

Nyári reggel. Írta: Egyed-Husti Boglárka Kint ülök a teraszon, hallgatom a madarak énekét, a nap még szinte alig jött fel, de már most érzem az

Teljes bejegyzés »

Talált tárgyak osztálya

Talált tárgyak osztálya. Írta: Egyed-Husti Boglárka A szoba csendes volt. Csak néha lehetett kintről hallani, ahogy egy két kocsi elmegy. Pedig az ablak csukva volt.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Varga Adrienn

Őrségben ősszel

Őrségi kedvcsináló, élménybeszámoló 2022 szeptemberéből: Érdekesnek találom, hogy vas megyei leányként (ahogy felénk gyakran mondják:lánygyerekként) az Őrség sokáig bejáratlan hely volt számomra. 2021 őszén ,

Teljes bejegyzés »
Prózák
Gudmon Erika

Telefongyári leckék

Az 1968-ban végzett gimnáziumi osztály diákjai közül csak három jelentkezett az egyetemre. A három legjobb tanuló. A többi fiatal munkát keresni vagy szakmát tanulni indult.

Teljes bejegyzés »