Gyöngyvirág

Tavaszba öltözik már a téli világ

Hol bujkálsz, merre vagy illatos gyöngyvirág?

Ez a tél  hosszú volt, hogy magad kipihend

Hópehely paplannal körül font a lágy csend

 

Fehér selyem leple mindent jól betakart

fűt, fát, bokrot, gallyat és elkorhadt avart

Csendesen szunnyadtál, megújulást várva

Gömbölyded fürtjeid önmagadba zárva

 

Nehéz volt kivárni ezt a hideg telet

Fúj már a böjti szél kopár erdők felett

Szőrmés gombócokkal kivirul a barka

színes virágokkal lesz a mező tarka

 

Dalos madarak már próbálják hangjukat

Pöttöm kutya kölykök kutatják anyjukat

Boldogabb jövőt vár sok öreg és kamasz

Megújul a világ, s beköszönt a tavasz

 

 

Andaházi Szeghy Lajos
Author: Andaházi Szeghy Lajos

Andaházi Szeghy Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem 1940 szeptemberében. Édesapám a posta alközpont üzemében műszerészként dolgozott. Édesanyám háztartásbeliként két nagyszülővel, öcsémmel, húgommal és velem együtt otthon volt. Rólunk gondoskodott. A háború utáni nagyon nehéz években szegényen, de szerető családban éltünk. A vers szeretetét apámtól, a zene szeretetét anyámtól örököltem, hat évig zongoráztam, de a focit jobban kedveltem gyerekként. Futballozni kezdtem és tíz éven keresztül játszottam a Postás, a Debreceni Honvéd és a Ganz Darugyár csapatában. Műszaki főiskolát végeztem általános gépész szakon és a Ganz Daru és Kazángyárban dolgoztam gyártástervezőként és üzemszervezőként. Végül több mint 43 év után innen mentem nyugdíjba. Itt ismertem meg feleségemet is akivel több mint 46 éve éve boldog házasságban élünk. Két remek fiunk és öt csodálatos unokánk van. Céljaink, amiket kitűztünk mindig közösek és reálisak voltak. Azok megvalósulása sok örömet szerzett eddigi életünk folyamán. Hatvan évesen kezdtem tájfutóként versenyezni, hét éven keresztül. Nagyon szerettem az erdő illatát, a mezőket, de sajnos egy sztrok után abba kellett hagynom a tájfutást. Olvasni mindig szerettem. Versírással már fiatalkoromban próbálkoztam, de csak az asztalfióknak írtam. Nyugdíjasként már több időt tudtam versírással tölteni. A versírás tudományával behatóbban ekkor kezdtem foglalkozni. Már tájfutó koromban lenyűgözött mindig a természet, a táj...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Sírni tudna

Sírni tudna, hiszen tudja esélytelen. Ő ugyanis észre sem veszi. De Karin nem sír. Csak némán néz ki az ablakon és Ő, mint minden este

Teljes bejegyzés »

Nyári reggel

Nyári reggel. Írta: Egyed-Husti Boglárka Kint ülök a teraszon, hallgatom a madarak énekét, a nap még szinte alig jött fel, de már most érzem az

Teljes bejegyzés »

Talált tárgyak osztálya

Talált tárgyak osztálya. Írta: Egyed-Husti Boglárka A szoba csendes volt. Csak néha lehetett kintről hallani, ahogy egy két kocsi elmegy. Pedig az ablak csukva volt.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Varga Adrienn

Őrségben ősszel

Őrségi kedvcsináló, élménybeszámoló 2022 szeptemberéből: Érdekesnek találom, hogy vas megyei leányként (ahogy felénk gyakran mondják:lánygyerekként) az Őrség sokáig bejáratlan hely volt számomra. 2021 őszén ,

Teljes bejegyzés »
Prózák
Gudmon Erika

Telefongyári leckék

Az 1968-ban végzett gimnáziumi osztály diákjai közül csak három jelentkezett az egyetemre. A három legjobb tanuló. A többi fiatal munkát keresni vagy szakmát tanulni indult.

Teljes bejegyzés »