Tavaszba öltözik már a téli világ
Hol bujkálsz, merre vagy illatos gyöngyvirág?
Ez a tél hosszú volt, hogy magad kipihend
Hópehely paplannal körül font a lágy csend
Fehér selyem leple mindent jól betakart
fűt, fát, bokrot, gallyat és elkorhadt avart
Csendesen szunnyadtál, megújulást várva
Gömbölyded fürtjeid önmagadba zárva
Nehéz volt kivárni ezt a hideg telet
Fúj már a böjti szél kopár erdők felett
Szőrmés gombócokkal kivirul a barka
színes virágokkal lesz a mező tarka
Dalos madarak már próbálják hangjukat
Pöttöm kutya kölykök kutatják anyjukat
Boldogabb jövőt vár sok öreg és kamasz
Megújul a világ, s beköszönt a tavasz
Author: Andaházi Szeghy Lajos
Andaházi Szeghy Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem 1940 szeptemberében. Édesapám a posta alközpont üzemében műszerészként dolgozott. Édesanyám háztartásbeliként két nagyszülővel, öcsémmel, húgommal és velem együtt otthon volt. Rólunk gondoskodott. A háború utáni nagyon nehéz években szegényen, de szerető családban éltünk. A vers szeretetét apámtól, a zene szeretetét anyámtól örököltem, hat évig zongoráztam, de a focit jobban kedveltem gyerekként. Futballozni kezdtem és tíz éven keresztül játszottam a Postás, a Debreceni Honvéd és a Ganz Darugyár csapatában. Műszaki főiskolát végeztem általános gépész szakon és a Ganz Daru és Kazángyárban dolgoztam gyártástervezőként és üzemszervezőként. Végül több mint 43 év után innen mentem nyugdíjba. Itt ismertem meg feleségemet is akivel több mint 46 éve éve boldog házasságban élünk. Két remek fiunk és öt csodálatos unokánk van. Céljaink, amiket kitűztünk mindig közösek és reálisak voltak. Azok megvalósulása sok örömet szerzett eddigi életünk folyamán. Hatvan évesen kezdtem tájfutóként versenyezni, hét éven keresztül. Nagyon szerettem az erdő illatát, a mezőket, de sajnos egy sztrok után abba kellett hagynom a tájfutást. Olvasni mindig szerettem. Versírással már fiatalkoromban próbálkoztam, de csak az asztalfióknak írtam. Nyugdíjasként már több időt tudtam versírással tölteni. A versírás tudományával behatóbban ekkor kezdtem foglalkozni. Már tájfutó koromban lenyűgözött mindig a természet, a táj...
Egy válasz
Kedves Lajos!
Versed gyönyörű, simogatja a lelkemet.