Tűznyelv

Szívemből kérem, hogy

Bátran jöjj közelebb még.

Táncoljuk körbe a

Tüzet, mely szüntelen ég.

 

Élvezd a fényét és

Melegítsd kezedet még,

Ülj csak le mellé és

Élvezd a melegségét. 

 

Felszáll a felhőkig

Énekünk, nevetésünk.

Mosolyogva néz ránk

Mi Atyánk, Jóistenünk.

 

A Lélekben élve

Eltelsz kegyelemmel.

Lélekkel eltelve

Érints a szíveddel.

Peregrinus Facilia
Author: Peregrinus Facilia

Facilia Peregrinus az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Facilia Peregrinus, a „pöttyös időszakban” születtem, az áldott 80-as évek derekán. Ehhez híven ama kor szellemisége, az örök lázadás, a sorból mindenkoron valamilyen formában történő kilógni vágyás jellemez. Szabadkai magyar családból származom, de tanulmányaimat itt végeztem Magyarországon. Életemet a szexuális beállítottságomból kifolyólag inkább a művészetnek, esetleges művészi karriernek szeretném szentelni, mint a nagybetűs szerelemnek. Keresztény értékrenddel rendelkezem, ami meghatározza hozzáállásomat a világ dolgaihoz (legyen szó emberről, kapcsolatról, világnézetről, vagy bármi másról). Az utóbbi néhány évre tekintve többségében dalszövegek írásával, dallamírással foglalkozom, de természetesen más irodalmi műfajokkal is szívesen próbálkoztam, illetve jelenleg is előfordul: vannak verseim, novelláim, regényeim, meséim. Első verseim 10 éves koromban keletkeztek. Másságomból kifolyólag szociális érzékenység és mély empátia jellemez. Már egész fiatal koromtól kezdve befelé forduló típus voltam, így kerültem kapcsolatba a művészetekkel: elsősorban a zenével, az énekléssel, az olvasással, az írással, a vers- és mesemondással. Több irodalmi versenyen vettem már részt sikerrel, míg a zene és az éneklés megmaradt hobbinak: ez által felnőtt koromra már körvonalazódott, hogy hivatásszerűen is az írással szeretnék foglalkozni. Az Irodalmi Rádió által nyújtott pályázati lehetőség révén vérge eljuthattam az antológiában, könyvben való megjelenéshez is, ami ezelőtt sajnos még soha nem sikerült. Ez úton...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Kedved Facilia! Gyönyörű verset írtál. Kedvenc vesszakom az utolsó. Köszönöm szépen az élményt.🙂

    Szeretettel:

    Katica

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Lüktető csend

Lüktető csend   Mint nyári zápor hullása hírtelen érkezel, felkavarod a lelkem, majd csenddé szelídülsz el. Egyszer vagy lágy szellő, máskor vad forgatag, Benned a

Teljes bejegyzés »

A természet csendje

A természet csendje   Lágy szél simít végig a fák lombján, napfény pihen a rétek arany porán. Madárdal ring a tiszta ég alatt, s békét

Teljes bejegyzés »

Nyári fényben

Nyári fényben   Nyári napfény pihent a rétek ölén, arany csillám táncolt a folyó tükrén. A szél virágillatú álmokat hozott, s minden perc közelebb vitt

Teljes bejegyzés »

Mosolyból épült nyár

Mosolyból épült nyár   Van egy város valahol bennem, fényes utcák halk ölelésben, ahol a reggelek lassan indulnak, és a percek többé nem szomorúak.  

Teljes bejegyzés »

Érintésed nyomán

Érintésed nyomán   Mint hajnal után a csillogó folyó, úgy simul hozzám minden szó. Szemedben csendes nyarak tüze ég, s melletted új világ született rég.

Teljes bejegyzés »

Zemanikék kredencei

  A nagyobbik most nálam éldegél, a kisebbik a húgomnál. Régen együtt laktak és úgy összetartoztak, mint két elválaszthatatlan testvér, a Nővér és a Húgocska.

Teljes bejegyzés »