Hungary, be happy!

Azt hiszem, egy forró nyári, augusztusi reggel rájöttem – és sajnos azóta értem már – hogy miért mondják azt a külföldiek, hogy Magyarországon pesszimista emberek élnek. (És a legnagyobb baj az, hogy még igazuk is van…)
Lusta kelés, reggeli kávé, magassarkú felhúz, laptop a vállra, és irány a belváros! Egy újabb hosszú munkanap veszi kezdetét. Az én sárga villamosom szokás szerint úgy húz el az orrom előtt, mint a villám – a túloldalról látom. Nincs mit tenni, várok a következőre. Az idő szó szerint drága, de végül megérkezik. Az ajtó mellett van egy kettes ülés. Szemüveges nénike. Vele szemben egy üres hely; rajta egy ingyenes budapesti újság. Tudjátok, olyan, amit a metróaluljáróban is szoktak osztogatni (De ez most itt nem a reklám helye…)
Pont az olimpia lázában ég az egész világ. A magyarok nagyon jól teljesítenek. Az újság címlapján az előző nap versenyzett magyar kajakosok sikerei. Mi más is lehetne?!
– Az Öné? – kérdem az újságra mutatva a nénitől.
– Nem, én már kaptam. Olvassa csak! Ezt valaki itt hagyta. A magáé lehet, meg is tarthatja! – veti oda nekem szemrehányóan. Majd tovább folytatja egy nemtetsző hangsúllyal:
– Mindig csak a meccs (itt az olimpiára gondol). Mindenhol csak a meccs…a tévében is, a hírekben is…, a rádióban is, az újságokban is…igazán vége lehetne már! – teszi hozzá.
Tessék?! Miért lehetne már vége?! Nekem ez most nagyon magas. Nem értem. Visszaszólnék, de nem teszem, csak gondolok egy-két dolgot magamban, és egy nemtetsző fintort azért megeresztek a néni felé. Nem is folytatja tovább a mondókáját…
Magyarország – nagyhatalmakat megelőzve – az olimpiai éremtáblázatot tekintve benne van a TOP10-ben. Végre valamiben igazán jók vagyunk. És a sport szerintem jobb, mint a politika, vagy valami drámai hír egy szalagcímben. De hogy miért nem tudunk kis országunk sikereinek egy emberként örülni?! Ezt nagyon nem értem. A pesszimizmusunkat legyőzve valahogy meg kéne próbálnunk változtatni!
Én csak annyit mondok: Hungary, be happy!
(2012. augusztus)
Szerzői Facebook-oldalam az alábbi linken követhető:
Budavári-Bókkon Andrea
Author: Budavári-Bókkon Andrea

Budavári-Bókkon Andrea vagyok, de sokan csak “Bókkon Andi”-ként ismernek. 🙂 Az Irodalmi Rádió által kiadott antológiák közül a Rókaerdő c. kötetbe került be először az írásom, majd a karácsonyi pályázat próza kategóriáját sikerült megnyernem 2022-ben egy régi történettel. A novellám a Meleg szívek c. antológiában olvasható. Ezen kívül még a Debreceni Nagycsaládosok Egyesülete által kiadott 2022-es Életmesék, illetve az Illír Kolostor szerkesztésében megjelent Megérzés című antológiában olvashatóak az írásaim, melyek egytől egyig rólam, a saját megélt érzéseimről szólnak. 2023-ban pedig az Irodalmi Rádió Bálint-napi versenyén próza kategóriában különdíjat kaptam. Erre a versenyre küldött írásom a Szerelmemnek Bálint-napra 2023. c. antológiában olvasható. 2023-ban megjelent írásom még az Illír Kolostor által szerkesztett Véletlen c. antológiában, az Irodalmi Rádió 94. Ünnepi Könyvhétre megjelentetett Múzsa, magam ma neked megadom c. könyvében, bekerült egy írásom a Debreceni Nagycsaládosok Egyesülete által, 2023. június végén kiadandott Kárpát-medencei Életmesék 2023. c. antológiába, továbbá az Irodalmi Rádió által kiadott „Cirkusz a moziban – Novellák 2023” antológiába, továbbá II. helyezést értem el az Országos Mécs László Irodalmi Társaság által kiírt Erdélyi Csillagok pályázaton. Nekem az írás egy terápia is egyben. Picit rólam: Eredetileg sümegi vagyok, de 16 éve Budapesten élek. 8 évesen, karácsonykor kezdtem el naplót írni. Húgomat rábeszéltem, hogy...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csodás zöld kalamáris

A csodás zöld kalamáris   A szép múltunk festett százezer ecsettel ezer pompás világot. Mi együtt alkotunk, s egy szívként rajzolunk milliónyi virágot. A csodás

Teljes bejegyzés »

Kóbor

Kóbor Gyönyörű napsütéses reggel. Eső utáni felfrissülés. Ilyenkor minden az újrakezdésről szól, a szabadon lélegzésről. Turbékolva köszöntik a galambok az ébredőket, biztatva arra, hogy az

Teljes bejegyzés »

Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »