Már nem vagyunk oly nagy haverok
A szavak meg én,
Már nem tudom hogy kimondanom,
Megéri-e még.
Olyan …üres bennem most minden,
Mint az izzó, ha kiég.
Még a parázsa sincsen-
Kialudt gyertyafény.
Pedig ott belül …még én vagyok én,
Bár szívből írni most mégis oly nehéz:
Láng, mely megtorpant az élet mezején.
A füstje terjed csak tovább szerteszét.
Most… nem vagyunk a szavakkal haverok.
A bánatommal hát egyedül maradok.
S mint vászonra ömlött festék hagyom,
Áradjon e bú szét, szabadon…
S bár aprócska, de értékes vagyok.
Mint szikra, én is lángra kaphatok.
Tudom, e világban méltó nyomot hagyok-
Ébredj kihűlt szív ! Lángolj ! Itt vagyok !
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
